Suttogások könyve

"Amíg vannak történeteink, amíg mesélünk egymásnak, igazi értékeink nem tűnhetnek el" - üzeni olvasóinak a Suttogások könyve. A regény az örménység, ezen belül az Óromániában letelepült örmény emigránsok hányattatott sorsát meséli el, a XIX. század végétől a XXI. század legelejéig. Családi és történelmi regény, amely éppen a személyes történetek sorjázó képei, színes mozaikja által válik izgalmassá. Visszatérő motívuma, egyik motorja az 1915-ös törökországi örmény népirtás emlékéhez való viszony. Nicolae Manolescu, az egyik legrangosabb román kritikus szerint e könyv a hihetetlen mennyiségű, mégis egyénire formált szereplőkkel ragadja el az olvasót. A történetek jelentős részét egy gyermek hallgatja az 1960-as években. Távolról ugyan, de akár a Sorstalanságot is eszünkbe juttathatja. Az emberi méltóság minden korban és minden körülmények között megőrizhető ez talán a regény legfontosabb üzenete, mert függetlenül attól, hogy a szereplők éppen milyen zsarnokság terhe alatt szenvednek, mindig van esélyük a menekülésre, s ha a testet minden esetben nem is, de a lelketmindig megmentik, megőrzik, a gyakorta csak suttogva, de mégiscsak elmondott, szájról szájra adott, újabb és újabb generációknak továbbított történetek. Varujan Vosganian (1958) költő, prózaíró. A Romániai Írók Szövetségének alelnöke, a Romániai Örmények szövetségének elnöke. Három verseskötete és három prózakötete jelent meg. Második prózakötetét, a Cartea şoaptelor (Suttogások könyve) című, 2009-ben megjelent regényét olasz, spanyol, örmény, héber, francia, német és svéd nyelven is kiadták. A Suttogások könyve több díjat is elnyert Romániában, számtalan kritika született róla és napokon belül lett könyvsiker.

Mutass kevesebbet