Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézetei

"Péterfi Gábor rendkívül alapos, jelentős forrásbázison nyugvó, nagy szakirodalmat megmozgató munkája "harag és részrehajlás" nélkül született. A szerző kevésbé érzelmi, inkább tudományos kérdésként kezeli témáját.Történészhez méltón nem kultuszt kíván építeni, s nem kultuszt kíván rombolni munkájával, hanem "csak" politikai nézeteket, eszméket rekonstruálni. A szerző ismereteinek mélységét, problémaérzékenységét, szakmai nyitottságát jól jellemzi, hogy a harmadik út története kapcsán egészen Szelényi Iván: Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon című kötetéig jut el." (Sipos Balázs (Phd) történész, egyetemi adjunktus) "Péterfi Gábor fontos és érdekes témát választott, amit alapos kutatásra támaszkodva dolgozott fel. Trianon után a külpolitikai elképzelések középpontjába helyezni a szomszédos, Duna-menti népek együttműködésének gondolatát, jelentős politikai tett volt, ami elsősorban Szabó Dezső, majd a népi mozgalom résztvevőinek az érdeme. S mivel e kérdéskör nem foglal el jelentőségének megfelelő helyet a magyar köztudatban, az e hiány pótlására tett minden erőfeszítést csak üdvözölni lehet, különösen, ha olyan színvonalas kutatói munkára épül, mint az előttünk lévő értekezés." (Salamon Konrád (DSc) történész, emeritus professzor) Péterfi Gábor (1977) a Szegedi Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 2000-ben. 2001 és 2004 között az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója, 2009-ben summa cum laude minősítéssel megvédi doktori disszertációját. 2000 óta az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban tanít történelmet és filozófiát. 2010 decembere óta oktatási szakértő is. Trianonnal és a magyar népi mozgalommal foglalkozó írásait több hazai folyóirat (pl. Európai Utas, Tiszatáj, Kommentár, LIMES)közölte. Gödöllőn él, nős, három gyermek apja.

Mutass kevesebbet