Számüzetés, fogság, szabadulás a középkori és koraújkori Európában

Memoria Hungariae 13. A tanulmányok szerzői a középkor és kora újkor történetének kutatásával foglalkozó hazai központok mindegyikét képviselik. Budapesti, debreceni, miskolci, pécsi és szegedi kollégák vállalkoztak arra, hogy személyes sorsok bemutatása révén emberközelibb megvilágításba helyezzenekbizonyos eseményeket, történéseket. A kötet tizenkét tanulmánya (hét európai, öt pedig magyar vonatkozású), arra nem vállalkozhatott, hogy a középkori és kora újkori történelem szélesebb körben ismert száműzetéseinek, fogságainak történeteit mind feldolgozza, de jelen kiadvány kedvező fogadtatása, az iránta megnyilvánuló nagyobb érdeklődés esetén a szerkesztők és a szerzők nem fognak elzárkózni ettől a kihívástól. A középkori és kora újkori Európa politikai, hatalmi küzdelmei, fegyveres konfliktusai gyakran azzal a következménnyel jártak, hogy a fontosabb résztvevők, meghatározó szereplők közül - ha nem esetek el az események során - voltak, akik száműzetésbe kényszerültek, vagy fogságbaesetek, rabláncra kerültek. További sorsuk nagyon változatosan alakulhatott. Egyesek vissza tudtak térni a száműzetésből, mások nem. Voltak, akik politikai engedmények, területekről, jogcímekről stb. történő lemondás fejében megszabadulhattak a rabságból, másoknak súlyos váltságdíjat (is) kellett fizetni. Az is előfordult, hogy az előkelő vagy fejedelmi foglyot végül kivégezték, de néha-néha sikeres szökésre szintén volt példa. Jelen tanulmánykötet 12 különböző történetet mutat be kronologikus sorrendben ebből a témakörből. Közöttük vannakviszonylag jól ismert esetek, mint például Oroszlánszívű Richárd angol, és I. Ferenc francia király fogsága, vagy a magyar főrendi Illésházy István emigrációja, de olvashatók kevésbé ismert történetek is. Ez utóbbiak közé tartoznak azok az írások, amelyekben arra kapunk választ, hogy mi lett a sorsa a dinasztikus küzdelmek veszteseinek a 11-12. századi Kijevi Ruszban, a szaracén fogságba esett templomos és johannita lovagoknak, vagy hogyan szökött meg Kęstutis litván fejedelem a Német Lovagrend rabságából. Három tanulmány is foglalkozik a csatákban, háborúkban hadifogságba esettekkel, de megismerhetjük V. Károly német-római császár lemondásának, kolostorba történő visszavonulásának, "önkéntes fogságának" körülményeit, vagy az V. László király feletti gyámságért, felügyeletért folytatott hatalmi, politikai küzdelmeket. A magyar történelemből ismert Hunyadi, Zrínyi, Frangepán vagy Rákóczi családokról köztudott, hogy egyes tagjaik voltak börtönben. Volt aki kiszabadult, volt akit kivégeztek, de az már kevésbé ismert, hogy a Garai család történetében ugyancsak előfordultak foglyok és túszok. Tartalomjegyzék: Font Márta: A dinasztikus küzdelmek vesztesei a 11-12. századi Kijevi Ruszban: a polocki Vszeszlav és Ivan Berladnyik - Hunyadi Zsolt: Templomos és johannita lovagok a hitetlenek fogságában - Bárány Attila: Oroszlánszívű Richárd fogsága - Pósán László: Kęstutis litván fejedelem szökése a Német Lovagrend rabságából - Veszprémy László: "Hol vannak a katonák?" A nikápolyi csata (1396) hadifoglyai - E. Kovács Péter: Foglyok a velencei háborúban (1411-1412) - Árvai Tünde: Foglyok és túszok a Garai család történetében - Novák Ádám: Hungarikák V. László gyámságának időszakából - Györkös Attila: I. Ferenc francia király spanyol fogsága (1525-1526) - Tózsa-Rigó Attila: Egy önkéntes "fogságba" vonulás története. V. Károly lemondásának és visszavonulásának körülményei - Hiller István: Emigráció, avagy út a hatalomba. Illésházy István - Bozzay Réka: Hadifogság a holland aranykor idején

Mutass kevesebbet