Szárnyatlan oltárok

A XV. század derekán a gazdag Liege város élén egyházfőként gyenge, ingatag, ostoba püspök áll. A préda csábító. A burgundi herceg elhatározza, hogy odaadja a várost nászajándékul megunt szeretőjének. Elcsapja a gyenge püspököt, és helyébe saját kamasz unokaöccsét szentelteti fel. Az új egyházfő és emberei rendszeresen fosztogatják a várost, és mindenkor a liege-iek tiltakozni próbálnak, a pápa kimondja rájuk az egyházi átkot. A város lakói hol ettől, hol attól a főúrtól várják megváltásukat, csak a történet elbeszélője, az elcsapott szeminarista lát tisztán, de az igazsága még korai, nem talál utat a szívekhez, mert okoskodása több évszázaddal megelőzi korát. A kitűnő regény alapját, de még az epizódok magvát is valóságos történelmi eseményeket képezik, az író képzelete csak gazdagítja őket, Szentkuthy igen színes plasztikus és hiteles képet fest erről a változatos, vad és barbár korról. A Wittenberg című kisregény egyik hőse Luther, akinek "az a vétke, hogy azokat a következményeket, amelyek már teológiai és erkölcsi elveiből is következtek, a gyakorlatban nem merte levonni". A másik hős, Lucas Cranach, szintén kompromisszumot kötött: a teremtő, realista művész óvatos udvari festő lett. E probléma köré - melyet a német parasztháborúról írva Engels fogalmazott meg elsőnek - csoportosulnak drámai kontrasztokban Cranach életének eseményei. Osztrák tájak és olasz városok, a német fejedelmi udvarok élete és a plebejus forradalom vihara, a nagy Cranach-műhely élete, a festő vívódó és lelkiismeret-furdalásos utolsó évei.

Mutass kevesebbet