Szavak a szélbe

A ​mai amerikai lírának csak a legjavát is bemutatni egy ekkora antológia kevés. Hogy el ne vesszünk az iskolák, mozgalmak, divatok dzsungelében, kiválasztottunk egy – tágan értelmezett – nemzedéket: azt, amelyiknek az indulása a második világháború környékére esik. Tizenöt költő világába kalauzolnak el a fordítások és a versanyagot miniatűr esszéivel kiegészítő Kodolányi Gyula, a kötet válogatója – olyanokéba, akiknek a rangja ma hazájukban vitán felül áll, de akik nálunk jobbára ismeretlenek. Nagyjából egy nemzedék, de sokféle hang, sokféle eredet. Némelyikük a formai mívesség Eliot és az Új Kritika nyomán felvirágzó iskolájában tanult,; mások az ellenáramlatnak, az amerikai közbeszéd anyagából nyitottabb formákban építkező Williamsnek, Cumminsnak a nyomdokain indultak el; van, aki szülőföldjének, a középnyugati prérividéknek vagy a Délnek a hagyományait kapta örökbe. Egyvalami azonban közös bennük, ami talán az egész jelenkor amerikai költészet üdítő frisseségének az alapja: az akadémizmustól, spekulációtól és kliséktől mentes, akár emeltebb, akár köznapi, mindig elevenen szóló hang és a megszólalás tabukat nem ismerő elfogulatlansága.

Mutass kevesebbet