Száz év a magyar-olasz kapcsolatok szolgálatában

Magyar tudományos, kulturális és egyházi intézetek Rómában (1895-1995)

(0 vélemény)

Antikvár könyv

5 850 Ft

9 000 Ft

35%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

405

hűségpont

Hogy működik az alku?

A római kapcsolat számunkra, magyar emberek számára - európai jelenlétünk első pillanatától kezdve - az egyetemes emberi kultúra forrásaihoz való legszorosabb kötődés lehetőségét jelentette, jelenti mind a mai napig. Ez a gazdag tanulmánykötet - pompás képek és eddig javarészt ismeretlen levéltári anyagok segítségével - végigkíséri azt a nagyszerű történetet, hogy viszontagságokkal teli évszázadunkban hogyan teljesedett ki Fraknói Vilmos püspök alapítványa. A legmagasabb tudományos igényességgel mutatja be a Római Magyar Történeti Intézet korai éveit, majd a belőle kifejlődő Római Magyar Akadémiát. Könyvünkben a katolikus papok felsőfokú képzését irányító Pápai Magyar Intézet történetéről ugyanúgy olvashatunk, mint az 1930- as évek magyar művészeti életében igen jelentős, az ösztöndíjasok által kialakított ún. „római iskola" munkásságáról, valamint az intézménynek szállást adó, kivételes szépségű műemlék, a Falconieri-palota művészeti értékeiről.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9638517492
Kiadó:	HG & Társa Kiadó
Kiadás éve:	1995
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Folpress Kft
Kötés típusa:	ragasztott papír, kiadói borítóban
Terjedelem:	150
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 21.00 cm, Magasság: 29.00 cm
Súly:	0.30 kg
Kategória:	Művészetek / Festészet / Művészetek / Szobrászat / Művészetek / Építészet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Magyar Bálint:
Előszó / 5
Csorba László:
A Római Magyar Történeti Intézet megalapítása és első évei (1895-1922)
Egy magánintézet az Örök Városban / 7
Történész és főpap / 8
Megnyitási viszontagságok /10
Küzdelem az intézetek jövőjéért /11
Az állami intézet megalapítása /13
Háborús hétköznapok /14
Új idők küszöbén /15
Jegyzetek /17
Ujváry Gábor:
A Római Magyar Intézet története 1912-1945 között
Az új kultúrpolitika /19
A „tudományos nagyüzem" tervének megszületése /20
Új palota egy Collegium Hungaricumnak / 24
Viszontagságos évek / 29
Számok, személyek, könyvek / 31
Új korszak küszöbén / 35
Jegyzetek / 39
Csorba László:
A Római Magyar Akadémia története 1945 után Interregnum 1943-1946/45
Folytatás vagy újrakezdés? / 47
Örömök, gondok az első esztendőben / 48
Leépítés / 51
Követségi kultúrosztály a Via Giulián / 54
Forradalom - és ami utána következett / 59
Jegyzetek / 63
Beke Margit:
A Pápai Magyar Egyházi Intézet megalapítása és első évei Rómában (1929-1945)
A Papi Osztály kezdetei / 70
A Papi Osztály az önállósodás útján / 70
A Pápai Magyar Egyházi Intézet megalakulása / 72
Ösztöndíjasok / 72
Jegyzetek / 73
Csorba László:
A Pápai Magyar Egyházi Intézet Rómában 1945-től napjainkig
Tájkép csata után / 76
A kapu tragikomédiája / 77
Feloszlatási kísérlet / 80
Osztályharc a kertkapunál / 82
Forradalom és restauráció / 85
Egy részleges megállapodás és következményei / 87
Jegyzetek 191
P. Szűcs Julianna:
A „római iskola "
I. A jelenség magyarázata / 95
II. Alapok és előzmények / 99
A gerevichi koncepció kialakulása / 99
A „római iskola" novecento-élménye /102
A stílus kérdése /103
Az érzelem rehabilitációja /105
Az irónia reneszánsza /106
III. A „róma i iskola" első periódusa, azaz integrálódása
a kiállítási élet szerkezetébe / 109
A rómaiak és a kiállítás /109
1930. Velencei Biennále /109
1931. Budapest, Nemzeti Szalon /110
1933. Budapest, Klebelsbergemlékkiállkás /112
1934. Róma, II. Ane Sacra /113
. A „római iskola" második periódusa, azaz a stílus szétesése /115
A római ösztöndíjasok /122
Jegyzetek /124
Hetényi Ágnes:
A római Palazzo Falconieri
Bevezetts /127
Az eredeti palota /130
Várostérképek, perspektivikus Róma-metszetek;
Tempesta és Du Pérac-Lafréry ábrázolásai a palotáról /130
Az eredeti alaprajz /130
A Via Giuliára néző homlokzat kialakulása /131
Borromini és a Palazzo Falconieri /132
A datálás kérdése /132
A program és a tervek /133
A program végrehajtása /134
A főhomlokzat/134
Az alaprajz /135
A kerti és az udvari homlokzatok /136
A belső terek/137
A loggia és a lanterna /138
A mester és a mű /139
Építészet és építészeti dísz egysége Borromininél.
A homlokzati díszek, stukkók és bekomponált freskók funkciója a palotában /139
A mű helye a művész életművében, Borromini építészeti nyelvezetének
kialakulásában /142
Jegyzetek /144
Képek jegyzéke /147

Száz év a magyar-olasz kapcsolatok szolgálatában