Száz év ragyogás - osztrák-magyar festészeti kiállítás

Feketekávé és paletta. Ezúttal azonban nem a dohányfüst és pörköltkávé-illatba burkolózott művész-asztal, hanem egy kalandos élettörténet sodorta egymás mellé e fogalmakat. Egy sátoraljaújhelyi születésű fiatalember szerencsésen átvészelvén a második világégés iszonyatát, némi izraeli kitérővel kalandos úton Bécsbe érkezett, s ott a kávépörkölésben és az élelmiszerkereskedelemben találta meg a felemelkedéshez vezető utat. Évtizedekkel később a mesés meggazdagodás lehetővé tette számára, hogy pompás magángyűjteményt alakítson ki a bécsi századfordulót körülölelő korszakok műkincseiből. Mintha csak Gustav Mahler szimfóniái öltöttek volna testet e képzőművészeti gyűjteményben. Biedermeier és k.u.k., a szecesszió szépségkultusza, majd az expresszionisták nyers indulata, mindez nosztalgikus melankóliával vagy éppen bécsi derűvel, zsidó iróniával, gyarapodó polgárvilág - az arisztokrácia alkonya -, éledő tájak és asszonyok, s persze pszichoanalízis - egymásbaérő, át- és átformálódó témák. Különös kollázs e kollekció, akárcsak Mahler zenéje: mindenestül közép-európai, még akadémikus, de már ízig-vérig modern, a Monarchia dús, letűnő világa, amely már egy új, ismeretlen és vészterhes korszak csíráját hordozza magában.

Mutass kevesebbet