Széfer Jecírá - Az alkotás könyve

Az ősi tudás egy olyan ritkaságszámba menő, írásba öltött formája, amely évszázadokon, sőt évezredeken át csak a kiválasztottak körében és szájról szájra történő személyes tanítással került átadásra. Ez a magyarázata annak, hogy számos változata forgott közkézen. Néhány változatról sejthetjük, hogy tudatosan tartalmaz különbségeket a többi verzióhoz képest, talán abból a célból, hogy ne legyen sokak számára hozzáférhető mindaz, amely bármely halandót képessé tehet a teremtésre, pontosabban a már meglévő anyagból történő – és szellemből való – alkotó formálás művészetére. Ha az eredetit leginkább megközelítő óhéber szöveg tömörségét, nyelvezetét, mondanivalóját, stílusát közelebbről megvizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy ennek a kabbalisták idejében és írásban rögzített zsidó forrásműnek eredeti alkotói jóval a bibliai kort megelőzően, a hindu tudást hordozó vallási szövegek íróival, a Védákkal egyidősek. Rabbi Aryeh Kaplan, nagyon találóan úgy jellemzi a könyvet, mint ([...]az összes kabbalista szöveg közül a Széfer Jecíra a legrégebbi és a legmisztikusabb.) Korát tekintve az i. sz. utáni III-V. századból származik. Régisége mellett szól, hogy a hagyomány és a legenda még tényleges koránál is sokkal régebben keresi születését, oly annyira, hogy szerzőjeként nem mást, mint Ábrahám ősatyánkat jelöli meg. Leopold Zunz, Heinrich Graetz, Bacher Vilmos és Bloch Mózes szerint (a két utóbbi tudós magyarországi illetőségű volt, Rabbiképzőnk első igazgatója, illetve tanára és később mindkettő az igazgatója volt), a művet, a kabbala leghíresebb szövegét, a gáonok (`tudós, lángelme`, így nevezték a babilóniai zsidóság vezetőit az i. sz.-i VI-X. században) korában, a VIII. században, a Szentföldön, a mai Izrael területén írták. A Jeruzsálemi (Palesztínai) Talmud már létező műként említi és szerzőjeként Rabbi Akivát, illetve ott is Ábrahám ősatyát jelölik meg, mint lehetséges szerzőt. 1562-ben, Mantuában jelent meg első ízben nyomtatásban. Több, mint ötven magas szintű magyarázat készült hozzá, a különféle kiadások kísérőjeként. Lefordították és nyomtatásban meg is jelentek angol, német, francia, olasz nyelven, és magyar nyelvű változatként. Bár mindössze hat rövid fejezetre terjed tartalma, és kevesebb, mint két ezer szóból áll, ez a zsidó irodalom legfigyelemreméltóbb műve. A Talmud említi, hogy a csodálatos könyv használata két tudóst is képessé tett arra, hogy létrehozzon, megalkosson egy három éves borjút (Szánhedrin 65b. és 67b.) A könyv tartalma a világ teremtése, vagy a világ alkotása a `bölcsesség 32 módja révén`, amit a héber ABC, vagyis az ÁLEFBÉT 22 betűje jelképez és a 10 Sz'firot. (isteni tulajdonság). A könyvnek két változatát ismerjük. Az egyiknek az eredetijét a kairói g(nizában találták.Az angol kiadás fordítójáról, aki ugyanakkor az első szakavatott és európai nyelvű modern tolmácsolója a nehezen érthető formában írott héber nyelvű műnek, Rabbi Aryeh (és nem Aryah, ahogy a 7. oldalon bemutatják) Kaplanról szóljunk néhány szóban. Rabbi Aryeh Kaplan (1935-1983) híres amerikai rabbi és több, mint 50 kitűnő könyv szerzője, illetve fordítója, akit egyaránt jegyeznek a fizika tudományában és a judaisztika szakterületén Rabbi Kaplan Bronx-ban, NewYork City-ben született, és a Tórá Va Dá'át (Torá Vo Dá'ász) és a Mir nevű j'sivákban folytatta tanulmányait, Brooklynban, illetve Jeruzsálemben. Tanulmányai végeztével Izrael leghíresebb rabbinikus szaktekintélyei rabbivá avatták. Kaplan rabbi rövid ideig fizikus laboratórimi asszisztensként dolgozott. Bár munkájában nagyon sikeres volt, fizikus kutatóként a `Who'sWho`-ban is közlik életrajzát, és ígéretes, fiatal amerikai fizikusnak nevezi a világhírű kiadvány, egy évig konzervatív rabbi volt New York államban. Utána egy teljes esztendőig absztrakt festőként próbálta művészi tehetségét. Kaplan rabbi ezt követően Louisvilleben ugyancsak egy évig első osztályú tanító volt. Aryeh Kaplan első írásai rövid pamfletek voltak, melyekkel rögtön óriási sikert aratott és ország

Mutass kevesebbet