Szeged - Fogadalmi templom

A Dél-Alföld központjának, Szegednek egyik attrakciója, XX. századi templomépítészetünk monumentális alkotása a szegedi Dóm, azaz a Fogadalmi templom. Az előtte lévő teret övező egyetemi épületcsoporttal és a környezethez jól illeszkedő, új Somogyi könyvtárral együtt a Lechner Ödön által tervezett városházával megkoronázott Széchenyi tér mellett a város második számú. XX. századi központja. A Dóm karcsú, magas tornyai jól láthatók a város különböző pontjairól, különösen az újszegedi Tiszapart felől. A Dóm tér monumentalitása, téralakítása nem nélkülözi azt a teatralitást, ami az épületegyüttest szabadtéri színházi előadások megrendezésére predesztinálja. Az évtizedek óta minden nyáron itt megrendezett Szabadtéri Játékok nem szétszedhető nézőtere azonban - eléggé el nem ítélhető módon - elcsúfítja a Fogadalmi templom és a tér látványát. Legfrissebb és reménykeltő hírek szerint készülnek egy szétszedhető nézőtér és színpad tervei. Így remélhetjük, hogy újra eredeti szépségében élvezhetjük a tér és az azt körülvevő architektúra arányait. Szeged történetének és egyben építészettörténetének fordulóponja az 1879-es nagy árvíz., "a Víz", ahogy azt a "szögedi" ember még ma is emlegeti. A város az egykori, még szabályozatlan Tisza-Maros szögben levő szigeteken épült. A századok során nagyon sokszor kellett megküzdeni a Tisza áradásaival. Így például 1860 és 1877 között hét ízben tette próbára a folyó a város polgárait. Mindez azonban csak bevezetése volt az 1879-es katasztrófának. Március 12-én a víz átszakítja a gátat. A reggel még megjelenő Szegedi Híradó főszerkesztője e szomorú szavakkal fejezi be írását: "... Kongj csak városháza öreg harangja. Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosának végórája elérkezett."

Mutass kevesebbet