Szeged története

Előszó részlet: A történeti kronológia (az időrendi összeállítás) szikár és ösztövér műfaj. Nem tűri a részletes taglalást, az okok és okozatok kifejtését, a nagy összefüggések bemutatását. A műfajnak egyetlen, ám annál kérhetetlenebb rendező elve van - az időrend. Elvileg minden beszorítható a történeti kronológiába, ami az időskálán megbízható módon elhelyezhető. Persze, a megbízhatóság korszakonként mást és mást jelent. Az őskor esetében kronológiailag hitelesen értékelhető adatok csak az i. e. XVIII. századtól vannak, azt megelőzően a különféle kormeghatározó módszerek (radiokarbon adatok, kalibrációs görbék, termolumineszcenciás, archeomagnatikus rendszerek) által adódó középértékeket tüntettük fel. Már jóval kevesebb a kronológiai bizonytalanság a középkori dátumok esetében, míg az - új- és legújabb korban - időnek előrehaladtával - egyre pontosabban időmeghatározásokat tudunk adni. Azon követelmények, hogy a történeti kronológiának meghatározott, szűk időtartamhoz köthető tényeket kell tartalmaznia, a természeti jelenségek, továbbá a történelem sokágú vonulata közül a köztörténeti (politikatörténeti, hadtörténeti) és - kisebb mértékben - a kulturális (művelődéstörténeti) események felelnek meg, a gazdaságiak közül csak azok, amelyek egyszeri történésekre vonatkoznak, a társadalmi folyamatok pedig úgyszólván egészükben kívül rekednek a műfaj határain. Mivel azonban az ily módon szűkült tényanyag is gyakorlatilag végtelen, az események szerepeltetésében vagy mellőzésében fontosság szerint válogatni kellett. Ugyancsak szigorú szelekciókra késztetett bennünket az a körülmény, hogy a kiadó meghatározott terjedelmet bocsátott rendelkezésünkre. Legfontosabb alapelvnek azt tekintettük, hogy összeállításunkban csak Szegeddel kapcsolatos (itt történt vagy a várost érintő) tényeknek biztosítsunk helyet. Nem foglalkoztunk tehát országos vonatkoztatású adatokkal, és az 1973-ban Szegedhez csatolt községek történeti kronológiájának összeállítására sem vállalkoztunk. Ennélfogva a kronológia a város kronológiája, s ha az esemény helyszíne a szövegben nem szerepel, az - a régészeti rész kivételével - mindig Szeged. A valóban fontos, illetve a szerzők által fontosnak ítélt tények, események mellett, azok sorában törekedtünk arra, hogy helyet kapjanak kronológiánkban az archontológiai adatok (főbírák, polgármesterek, főispánok, tisztségviselése), a jelentős személyek (királyok, művészek stb.) szegedi látogatásai, a szegedi szellemi élet kiválóságainak életrajzi (születési és halálozási) adatai, a társasági élet (egyesületek, körök stb.) formálódásának tényei. Értékítéletektől, minősítésektől következetesen tartózkodtunk, az adatokat, tényeket kommentárok nélkül közöltük. Az éven belül pontosabb keltezést nem biztosító - elsősorbn művelődéstörténeti - adatokat "az év folyamán" megjelöléssel az év végén tüntettük fel. Az azonos dátumhoz kapcsolódó, különböző jellegű adatokat egymástól gondolatjellel választottuk el. Mivel a kronológia műfaja nem alkalmas nagyívű történelmi folyamatok bemutatására, korszakolást (periodizálást) sem végeztünk az anyagon.

Mutass kevesebbet