Székesfehérvár ünnepi éve - 1938

Magyarország népe a mult esztendőben jubileumot ült, hódolt és ünnepelt. Emlékét idézte Szent István királynak, a történeti magyar állam megalapítójának, nemzetünk legnagyobb államférfiának. Nevét s érdemeit törvénybe iktatta.Napját nemzeti ünneppé avatta. Ihletett művészek kőbefaragták és ércbeöntötték, falra festették és vászonra vetették erőt-akaratot sugárzó alakját, dalba, költeménybe, zenébe foglalták lelke érzéseit, vére hullámzását. Hivatott tudósok új fényt derítettek életére, ujramérlegelték történeti súlyát, újraértékelték eszméi tartalmát. Az egyház és állam, törvényhozás és kormány, vármegyék és városok, hatóságok és testületek, társadalmi egyesületek és tudományos társulatok versengtek és vetélkedtek, vajjon melyik tudná szebben kifejezni nemzetünknek a nagy király iránt érzett hódolatát. Az országos hódolatban előljárt Szent István városa. Előljárt a szent király emlékének megünneplésében, alkotásainak és munkásságának megörökítésében, a szentistváni eszmék felelevenítésében. Székesfehérvárott hoztuk napvilágra Szent István korának s az ő építőmunkásságának romjaiban is egyik legszebb, legnagyobb emlékét. Itt zajlottak le az ünnepi év legjelentősebb ünnepségei: emlékezések, gyűlések, kongresszusok. A nagy alapító halálának kilencszázadik évfordulójára lelkében és külső köntösében megújhodott ősi városunkból szállt szerte az országba a szózat Szent István királyról; innét hivta Magyarország népét Kormányzó Urunk és a törvényhozás a szent király szelleméhez méltó új nemzetépítő munkára. Amidőn most Székesfehérvár városa ünnepi kiadványban számol be a jubileumi év eseményeiről, hálával és köszönettel gondolunk mindazokra, akik ezt a szép és emlékezetes jubileumot számunkra megszerezték.

Mutass kevesebbet