Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Szembenézni - Az éden elvesztése

Szembenézni - Az éden elvesztése - Déry Tibor, Illyés Gyula - Régikönyvek
(0 vélemény)

A somogyjádi irodalmi színpad felkérésére írta Illyés Az éden elvesztése c. oratóriumát. A két nagy fogódzó, a Biblia és a Fizika könyörtelenségével, az embertelen istennel, az ember nélküli természeti törvényekkel egy általános érvényű humánumot állít szembe, egy emberközpontú, mondhatnánk, Somogyjád-központú filozófiát. A mű gerincében az atomháború reális veszedelme áll, az a tény, hogy a felhalmozott nukleáris fegyverek elegendők az egész emberi lét megszemmisítéséhez, s ennek következményeként a kipusztulásnál is drasztikusabb fenyegetés: az emberi kultúra megsemmisülése. Illyés legdrámaibb kérdése: mi nagyobb veszedelem: kipusztulni, vagy állattá válni? Válasza: tovább tökéletesedni: A tökéletesedés útja, hogy mindenki megtegye a kötelességét, s az atomháború elkerülhető, ha a somogyjádiak, a világ összes somogyjádjának lakói küzdenek ellene. Az elembertelenedés ellen is ez a fegyver, jóval küzdeni a rossz ellen, nincs nagyobb emberi feladat a szegény kötelességek teljesítésénél. S ha az emberek Somogyjádon emberibbé válnak, nem lehet nélkülük dönteni az emberiség sorsáról. Déry műve, a Szembenézni, válasz Illyés oratóriumára, s noha kevésbé optimista, éppen keserűsége, kétkedése okán talán drámaibb. A Szembenézni párbeszéd Somogyjád és Kakukháza - Ábel és Káin - a jó és a rossz között, tehát olyan parabola, mely gondolatmenetét az egész emberi történelmet és sorsot jelképező bibliai drámával mélyíti el, és hitelesíti; a párbeszédet az író kommentárjai kísérik, aki saját sorsában a mai ember buktatókkal teli, nehéz életét ábrázolja. Ha Illyés Vörösmarty versét állítja kulisszaként oratóriuma mögé, Déry ugyanezt teszi az Ember tragédiájával; s valóban a lét teljességét érintő kérdéseket sorjáztat a dámai párbeszéd során. S azt is, ami a kérdésekből logikusan következik: megéri-e? Déry a megéri-e kérdésére a voltaire-i választ adja: műveljük kertjeinket. Ha teljesíti kötelességünket, közelebb jutunk a nagy kérdések megoldásához is. A művet csak az író zárja voltaire-i derűjével, azzal az önmagának adott tanáccsal, hogy úgy végezzük kötelességünket, hogy bámulás veszélye nélkül szembenézhessünk kétségeinkkel; Ábel és Káin parabolikus párbeszéde arról vall, hogy kész újra szülni a gyilkos Káint és Ábelt, az áldozatot. Ellentmondás? Kétségkívül, de szükségszerű ellentmondás, mert nem áltat naivitással, nem hiteti el, hogy a kert művelése megóvja az Ábeleket a gyilkosoktól. Még sokáig születnek Káinok, s éppen ez a pesszimisztikusnak ható befejezés igazolja a voltaire-i biztatást.

Borító tervezők:
Bezúr Györgyi
Kiadó:
Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve:
1968
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Zrínyi Nyomda
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
102 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
0.40kg
Kategória:

Déry Tibor

1894 - 1977
Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író. Több külföldi akadémia dísztagja (Berlin, Hamburg, Mainz stb.).

Déry Tibor  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
3 000 Ft 2 100 Ft
30%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1956
Antikvár könyv
1 300 Ft 910 Ft
40%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1960
Antikvár könyv
3 200 Ft 1 920 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...