Szemelvények Ovidius műveiből

Publius Ovidius Naso (i. e. 43-i. sz. 17) életművét már kortársai egyaránt illették csodálattal s rótták meg ugyanazon könnyedségéért, szertelen virtuóz formakészségéért, játékos szellemességéért. Két évezred különböző korszakaiban csodálóinak és elítélőinek száma egyre nőtt, verseit hamisították, cenzúrázták, meg-megtoldották, a parafrázisoknak és fordításoknak se szeri, se száma, de az olvasóközönség figyelme soha el nem lankadt sokszínű, korát sajátosan kifejező művészete iránt: Ovidius mindig a legnépszerűbb költők egyike maradt. Élete és művészete a klasszika-filológiának is örök problémája. Számos részkérdés tisztázódott, de úgy látszik, életművének mélyebb megismeréséhez még mindig újabb építőkockákkal adós a filológia, az irodalomtörténet. Marxista igényű Ovidius-monográfia még nincs, de az utóbbi évszázad kutatásai nagy lépésekkel haladtak előre egy átfogó, a korhoz, elődeihez való viszonyát is alaposabban megmutató, sokoldalú Ovidius-kép kimunkálásában (ld. Bibliográfia). A magyar nyelvű szakirodalomban is három új, összefoglaló jellegű és új szempontokat is felvető tanulmány nyújt tájékoztatást Ovidius életpályájáról, különösen második, ún. nagyepikus korszakáról, nemzetközi és hazai utóéletéről: Borzsák István bevezetője Gaál László Fasti-fordításához (Ovidius Római naptára. Budapest, 1954), Marót Károly előszava A kétezer éves Ovidius című válogatáshoz (Budapest, 1957) és Szilágyi János György utószava Devecseri Gábor Metamorphoeses-fordításához (Ovidius Átváltozások. Budapest, 1964). Ez a tény, valamint az is, hogy Ovidius maga nyújtja leghitelesebb részletes önéletírását a Tristia IV 10 elégiájában, felment bennünket egy teljes pályakép felvázolásának kötelezettsége alól.

Mutass kevesebbet