Szent Ágoston, a levéliró (dedikált)

Szent Ágoston, a levéliró. Szemelvényekkel leveleskönyvéből. Írta és a leveleket fordította: BALOGH József. Budapest, 1926. Szent-István-Társulat (Stephaneum nyomda). [2] + 154 + [2] p. Dedikált, számozott példány!!! 49./50. (ill. /75, de ez a második sorozat példánya). "E könyvből hetvenöt számozott példány készült, famentes papíron, kötve, két sorozatban: A-X és 1-50. Az A-X sorozat nem került könyvárusi forgalomba. E példány jegye: 49. A kötések Schuller Ferenc könyvkötőmester műhelyében készültek." Balogh József (Gödöllő, 1893. június 12. – (?), 1944. április 2.) magyar irodalomtörténész, lapszerkesztő, műfordító, klasszika-filológus. Szent Ágoston Vallomások című művének fordítója. Az ország német megszállása után hamarosan a holokauszt áldozata lett. Halálának körülményeit homály fedi. Egy változat szerint a szegedi jezsuiták bújtatták és valaki beárulta; egy másik változat szerint a tihanyi apátság könyvtárában rejtőzött és ott fogták el. Barátai utoljára a sárvári gyűjtőtáborból kaptak róla hírt. Állítólag maga a kormányzó kerestette szárnysegédjével, hogy egy katonai behívó segítségével megmentse, de eredménytelenül. Mindennek azonban ellentmondani látszik a lexikonok adata, mely szerint Budapesten halt meg 1944. április 2-án. A dedikáció címzettje: Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14. – Budapest, 1945. január 28.) magyar művelődéstörténész, muzeológus, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos. 1898-tól 1908-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1908-tól 1913-ig a kassai Felső-magyarországi Múzeumot vezette. 1913–1934 között a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának igazgatója volt! 1898-ban ő fedezte föl a harmadik legrégebbi magyar nyelvemléket, a Gyulafehérvári glosszákat. 1901-től 1908-ig a Turul című folyóirat, 1915-22 között az Archaeologiai Értesítő, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának Közleményei szerkesztője volt. 1927-től haláláig a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke volt. Szerkesztette az ötkötetes Magyar művelődéstörténetet (I-V. Bp., 1939-42.), a Révai kis lexikonát, és Révay Mór János halála (1926) után a Révai nagy lexikonának befejező köteteit is (XX., XXI. kötet). Kiadói egészvászon kötésben.

Mutass kevesebbet