Szent István birodalma 1941-ben

Szent István birodalma 1941-ben. Előadta Teleki Pál m. kir. miniszterelnök, cserkésztörzstiszt a Magyar Férficserkészek 1940–41. évi Nemzetnevelő előadássorozata 3. előadásaként, 1941. január 25-én. Budapest, 1941. („Élet” Irodalmi és Nyomda Rt.) 20 p. [A térképeket tartalmazó számozatlan oldalak hiányoznak példányunkból!!!] Egyetlen kiadás. Teleki Pál miniszterelnök, cserkésztörzstiszt és földrajztudós előadásában a nemzetkarakter földrajzi meghatározottságának elméletétől eljut a kibővült országon belül élő nemzetiségek egymásra utaltságának kijelentéséig, illetve a honi politikában évtizedeken keresztül hangoztatott kultúrfölény elméletének visszavonásáig. Előszó: "Ha valakinek az jut az életben osztályrészül bizonyos időszakban, hogy olyan helyen álljon, ahol elsősorban, sőt majdnem kivétel nélkül mindig parancsolnia és vezetnie kell, akkor nemcsak jólesik az embernek, de szükséges is és hasznos is, hogy olyan helyen is lehessen, ahol engedelmeskednie kell. Én nem mint főcserkész, mert az nem vagyok, de mint a 2. cserkészcsapatnak csapat-tisztje kötelességszerűen vállaltam a nekem kiosztott előadást és engedelmesen megtartom. Az előadásnak a címe, amelyet kaptam, hogy azt tartalommal kitöltsem: A Szentistváni Birodalom 1941-ben. Messze fogok visszanyúlni, mert csak úgy lehet megmagyarázni, hogy az mi. Nem Szent Istvánnal kezdődik, hanem messze-messze előtte, akkor, amikor különböző népelemekből a nemzet kezd megformálódni, amikor vezetők és harcosok vállalják azokat a feladatokat, amelyeket csak egy erős, összetartó nemzet hajthat végre. Minden táj ezen a világon egy egyéniség, térben és időben egyaránt, soha, sehol ugyanily jelleggel, ugyanily szereppel vissza nem térő egyéni valami. Egyéni mindenütt a felszín alakulata és egyéni - mert sok körülmény összejátszásától függő - az éghajlat is; egyéni az életmód is, amelyet az ember különböző tájakban folytat, kell, hogy folytasson. Az életmódot a növényzet és az éghajlat határozza meg. A mezőgazdaságot is ez határozza meg és ez áll a legeslegrégibb időkre és a mai időkre egészen egyformán. Más-más az életmód, sőt több, nemcsak az anyagi életmód, de a „lelki" életmód is; a lelki felfogás, az életszemlélet, hit, sőt vallás is összefügghet és gyakorta össze is függ az éghajlat adta, sajátos jellegű tájak kiterjedésével, azzal, amit egy klíma- (éghajlat-) térképen látunk. Az éghajlat és a sajátos növényzet elterjedése egybe eshetik nemcsak az anyagi életmódnak, pl. a nomád életmódnak, a területével, hanem ezen a területen keletkezett vallási, filozofikus felfogás is sokszor épp odáig terjed, ameddig az éghajlat és növényzet, ugyanazon növényéletközösség, ameddig ugyanaz az életmód terjed. Tehát a legegyszerűbb anyagi tényektől egészen a lelkiségnek legmélyebb tényezőiig összefüggések lehetnek. így van ez a mohamedán vallással, amely a szárazföldön való elterjedésében összeesik az óvilági pusztai (sivatag-steppe) őv kiterjedésével. Ez talán egyike azoknak az összefüggéseknek, amelyek a legerősebben, a legpregnánsabban mutatják ezt. De vannak széles e világon sok ilyen összefüggések, amelyekre természetesen itt most nem térhetek ki. így minden táj a világon, akár nagy táj, akár kisebb, egyéniség és kétszer a világon elő nem fordulhat. Talán egy egész más módon, más példával próbálom ezt megmagyarázni." Fűzve, kiadói borítóban.

Mutass kevesebbet