Szent István törvényeinek XII. századi kézirata

Szent István törvényeinek XII. századi kézirata. Az Admonti kódex - Hasonmáskiadás. Bevezetéssel, magyar fordítással és jegyzetekkel ellátta Dr. Bartoniek Emma. Budapest, 1935. Landos Adolf. 69 + [1] p. + 7 t. [8 helyett!!! A nyolcleveles hasonmás első lapja hiányzik!!!] Számozatlan! Szent István törvényeinek XII. századi kézirata az úgynevezett Admonti kódex, amely államalapító királyunk törvényeinek legkorábbi és legértékesebb fennmaradt szövegtanúja. A Lantos Adolf által 1935-ben kiadott kötet ennek a nemzeti kincsnek az első tudományos igényű, fakszimile (hasonmás) megjelentetése volt. : A vegyes tartalmú kódexet Wilhelm Wattenbach német kutató fedezte fel 1846-ban az ausztriai admonti bencés kolostorban. Hosszas tárgyalások után a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára 1934-ben vásárolta meg a kódexből kiemelt, nyolclevélnyi törvényszöveget. A hazatérést követő évben a könyvtár "A MNM OSZK nemzeti kincseinek hasonmásai" sorozat első darabjaként adta ki a művet. A kötet gondozója, fordítója és a kísérőtanulmány szerzője Bartoniek Emma neves történész, a kézirattár akkori vezetője volt. A kézirat Szent István neve alatt fennmaradt 56 törvénycikkből 50 cikkelyt tartalmaz (ez az I. törvénykönyv egésze és a II. törvénykönyv jelentős része). A szöveg az egyházi javak védelmével, a keresztény hit gyakorlásával, a magántulajdon biztosításával és a büntetőjogi rendelkezésekkel foglalkozik. Az 1935-ös kiadás előtt a kutatók csak pontatlan, kései (XV–XVI. századi) másolatokból és a Tripartitumból ismerték a törvényeket. Ez a kiadás tette először széles körben hozzáférhetővé a tiszta, korai szövegváltozatot. Hiteles képet nyújt arról, hogyan szervezte meg Szent István a keresztény magyar államot, a vármegyék igazságszolgáltatását és az egyházszervezetet. (A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára nemzeti kincseinek hasonmásai.) Fatáblás, kiadói félbőr-kötésben.

Mutass kevesebbet