2012-ben került a kezembe először a Galíciában hősi halált halt anyai dédapám, Takács József 1914-ben készült egyenruhás fényképe, amely meglehetősen kopott állapotban volt, hiszen nagyapám Takács Lajos évtizedeken keresztül hordta azt magánál a tárcájában. A családi emlékezet eléggé keveset őrzött meg dédapám halálával kapcsolatban, ezért elhatároztam, hogy utánajárok az ő háborús szolgálata és hősi halála részleteinek. Adatigényléssel a HM Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltségéhez fordultam, ahonnan néhány hét múlva eléggé részletes információval szolgáltak dédapám szolgálati helyéről és hősi halálának körülményeiről. Ezen felbátorodva kezdtem hozzá a többi hősi halott adatainak felkutatásához. Ehhez kiindulási alapot nyújtott az emlékmű talapzatán levő névsor és egy másik névsor, amelyet Szentgál község polgármesterétől, Istvánfalvi Sándor Úrtól kaptam, akinek megköszönöm ezt és a kiadvány megírásához nyújtott bíztatást is. A két névsort összefésülve lett egy 117 nevet tartalmazó lista, akik után a kutatást megkezdtem. Hősi halottak adatai után kutattam, de ezt a kitűzött célt nem sikerült maradéktalanul elérnem.
Hiába a szorgos kutatás, 37 főről, akik neve szerepel az emlékművön semmit sem találtam. Közülük 34 hősi halottal kapcsolatban segítséget Sófalviné Tamás Mártától kaptam, aki édesanyjával, Tamás Károlyné Kiss-Tóth Vilma nénivel kutatta sok egyéb mellett ezt a témát is az 1970-es, 80-as években, az akkor még élő I. világháborús szemtanúk meginterjuvolása útján. Mindkettőjüknek köszönöm az ebből származó adatokat.
A kiadványban megjelent képek egy részének felkutatásában, az engedélyhez kötött képek megjelenési engedélyeinek beszerzésében és a borítóterv elkészítésében segítséget kaptam Somlai Veronikától, Szentgál község könyvtárosától. Megköszönöm neki ezt, valamint a kiadvány megjelenésével kapcsolatos egyéb szervezőmunkáját is.
A kutatáshoz segítséget kaptam dr. Földesi Ferenctől is, aki DVD-n elküldte nekem a m. kir. 31. veszprémi honvéd gyalogezred halotti anyakönyvéről általa készített fényképeket. Köszönetet mondok Neki ezért, valamint sok más, a könyv megírásával kapcsolatban nyújtott segítségéért és jótanácsáért.
A szentgáli1 hősi halottak, sebesültek és hadifogságba esettek azonosításához segítséget kaptam még a HM HIM Hadtörténelmi Levéltártól dr. Bonhardt Attila ezredes, igazgató és dr. Kiss Gábor őrnagy levéltárvezető urak és munkatársaik jóvoltából egy összeállítás formájában, ami a cs. és kir. Hadügyminisztérium által, a világháború során hivatalosan kiadott veszteségi listákból kigyűjtött adatsorokból, az I. világháborús katonai alakulatok és egészségügyi intézmények halotti anyakönyveinek gyűjteményéből és a bécsi Hadilevéltár I. világháborús temetőkataszteri anyagának eddig kigyűjtött adataiból készült. Ez az anyag jórészt alátámasztotta addigi kutatási eredményeimet, bizonyos adatokkal ki is egészítette azokat és ennek az anyagnak a segítségével találtam még kilenc, általam addig ismeretlen szentgáli hősi halottat. Köszönetemet fejezem ki ezért a kitűnő anyagért a Hadtörténelmi Levéltár kollektívájának.
Nem maradtak fenn olyan feljegyzések sem a község iratai között, sem pedig egyéb kutatott forrásokban, amelyekből kiderülne, hogy hány szentgáli férfi vett részt a Nagy Háborúban. Annak okáról, hogy miért nem találhatók pontos adatok az I. világháború résztvevőiről, dr. Kiss Gábor egyik előadásában így beszélt: „ ... az I. világháború során szolgálatot teljesített magyarországi születésű, legénységi állományú katonák katonai anyakönyvi lapjait – vélhetően hadkötelezettségi koruk lejárta után megsemmisítették. Néhány kivételtől eltekintve e sorsra jutottak a települések állítási lajstromai és sorozási listái is.”2 Hivatalos feljegyzések többnyire csak azokról maradtak fenn, akik valamilyen okból időlegesen vagy véglegesen elveszítették harcképességüket, akiket tehát veszteségként könyveltek el a harcértékben. Ők felkerültek a háború alatt a közös hadügyminisztérium által kibocsátott mintegy 878 veszteséglista valamelyikére, mert megsebesültek vagy megbetegedtek, nyomtalanul eltűntek a harctéren, hadifogságba estek vagy meghaltak.
A kiadvány első részében időrendi sorrendben mutatom be Szentgál község eléggé hiányosan fennmaradt közigazgatási iratai közül azokat, amelyek segítségével bepillantást nyerhetünk a község, mint a háborút biztosító hátország egy darabjának életébe. A könnyebb olvashatóság érdekében a törzsszövegben az iratokat normalizálva közlöm. Ezekben az iratokban nagyon sok névsorra bukkantam, amelyeken a község elöljárósága hadiszolgáltatás címén a különböző igényeknek megfelelően tervezte a népfelkelők, valamint az utánpótlások szállítására oly fontos lóvontatású előfogatok hadbavonultatását. Ezeket a névsorokat az eredeti táblázatok rovatainak megőrzésével rekonstruált változatban közlöm.
Ismertetem azokat a dokumentumokat is amelyeket a község elöljárósága kapott a járás, illetve a vármegye különböző hivatalaitól a háborús években, s amelyekre a község elöljárósága, elsősorban a jegyzői hivatal írásban válaszolt, s erről az érkeztetett iratokon feljegyzés maradt fenn.
Tervem szerint ismertetni kívántam a községben felállított hősi emlékmű megrendelésének és felállításának történetét is. A fellelt források szerint ezzel a község képviselőtestülete 1922. decemberében foglalkozott először, így a fennmaradt iratok ismertetését legalább eddig a dátumig folytatni kívántam. Meg kívántam ezt tenni annál is inkább, mert néhány szentgáli hadifogoly a fellelt iratok szerint éppen ebben az időszakban tért haza.
A község polgári kori iratai annyira hiányosan maradtak fenn az 1918 és 1919-es években, hogy erre az időszakra a korabeli újságok szentgáli vonatkozású cikkeiből válogattam azért, hogy bemutassam mi is történt a községben ezekben az években.
A kiadvány szerves részét képezi a Mellékletek c. rész, amelyben azokat a dokumentumokat nézheti meg a Kedves Olvasó, amelyek jó, bemutatásra alkalmas állapotban maradtak fenn és érdeklődésre tarthatnak számot. A Képmelléklet azokat a fényképeket tartalmazza, amelyeket azok tulajdonosai közlés céljából bocsátottak rendelkezésre. A Függelék című részben külön listába rendezve találjuk azokat az alakulatokat, amelyekben a szentgáli katonák szolgáltak. Itt találjuk négy kategóriába rendezve a hősi halottak, a sebesültek, a hadifogságba esettek adattárait, valamint a kitüntetettek is itt kerülnek ismertetésre.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről