Szentírásmagyarázat az egyházban

A ​Biblia tanulmányozása mintegy lelke a hittudománynak, mondja a II. Vatikáni Zsinat, XIII. Leó pápa szavaihoz csatlakozva (DV 24). Ez a tanulmányozás soha nem zárul le; minden kornak a maga módján újra keresnie kell a szent könyvek megértését. A Zsinat óta az egzegétikai munka módszereinek választéka úgy kibővült, ahogyan az harminc éve még nem volt látható. Új módszerek és megközelítések ajánlkoznak, a strukturalizmustól a materialisztikus, a pszichoanalitikus, a felszabadítási egzegézisig. Másrészt új kísérletek is történnek az egyházatyák egzegétikai módszereinek visszanyerésére és a Szentírás lelki értelmezése új útjainak megnyitására. Ezért a Pápai Biblikus Bizottság kötelességének tartotta, hogy száz évvel a Providentissimus Deus és ötven évvel a Divino Afflante után ebben a jelenlegi helyzetben keresse és meghatározza a katolikus egzegézis helyét. Így jött létre ez a dokumentum. Megalapozott áttekintést nyújt a jelenlegi utak széles sokaságáról, s ezzel tájékoztatja a kérdezőket a különböző módszerek lehetőségeiről és határairól. Mindezt elénk tárva a szöveg arra a kérdésre keresi a választ, vajon hogyan ismerhető fel a Szentírás értelme, az az értelem, amelyben összekapcsolódik emberi és isteni szó, a történelmi valóság egyszerisége és az örök ige mindenkorisága, amely minden időben együtt van.

Mutass kevesebbet