Szenvedélyes hasonmás

Tipikusan az történt, hogy azt kaptam, amit a fülszöveg ígér. A főhősnő egyáltalán nem idealizált karakter, aki mindent azért csinál, mert az a helyes, és éppen ezért életszerű. Ami tetszett, hogy nyers őszintesége, néha önző cselekedetei pontosan annyira voltak jelen, mint egy valóságos személynél. Inkább krimi, mint romantikus regény, esetleg családi dráma, de a politika is elég szerepet kap. A romantikus szál se nem rózsaszín, se nem cukormázas, inkább csak egészséges adagnyi. A könyvben nem voltak szimplán jó és gonosz szereplők. Nem feketén-fehéren, ahogyan azt megszokhattuk. Igaz a sztori elég hihetetlen, de olvasás közben egy csöppet hihetővé válik. Régen írt történet ez érződik, ha belegondolok, hogy még meg sem születtem, amikor kiadták… Ha a fülszöveg felkeltette az érdeklődésed, ajánlom, mert nem okoz csalódást.