Szerelem és halál Pompejiben

A regény lapjain az elpusztult, majd kiásott város, Pompeji mindennapjai elevenednek meg. A Vezúv kitörése előtti két nap ad időkeretet a sodró erejű történetnek. A főbb szereplők szinte közvetlenül „a falról lépnek le": a 11 000 fennmaradt falfeliraton, falfirkán megnevezett személyek köréből kerülnek ki. így például Asteropaeus, a százhétszeres győztes gladiátor, Smyrna, a perzsa lány, a kocsmárosné, az Isis szentély papja, vagy Jucundus bankár. A regénynek mintegy keretéül a tudós id. Plinius sorsának alakulása szolgál, akinek életét unokaöccse leírásából ismerjük, és aki a természeti katasztrófa idején (Kr. u. 79.) a misenumi római hadiflotta parancsnoka volt. Szalay Károly (szül 1929. május 7.) író, történész, kandidátus. Magyar-történelem szakos tanár. A katedrán töltött éveket követően aspiráns, majd kiadói szerkesztő (Szépirodalmi Kiadó, Magvető). Több ciklusban a TV szerkesztője (1964-1969,1990-1994). A magyar szatíra elismert szakértője, kiváló filmes monográfiák (Chaplin, Tati) szerzője. Az elmúlt évtizedben több nagy figyelmet keltő regényt írt. Regénytrilógiája Szerelmes éveink, Párhuzamos viszonyok, Bikakolostor az elmúlt évtizedek hazai valóságát festi meg, történelmi regénye (A Sátán helytartója) viszont a 17. századi Magyarország világát idézi fel nagy megjelenítő erővel. Főbb művei: Karinthy Frigyes, monográfia (1961), A magyar szatíra száz éve (1750- 1850), korszakmonográfia (1966), A geg nyomában, filmesztétikai és filmtörténeti tanulmányok (1972), Humor és szatíra Mikszáth korában (1850-1900), korszakmonográfia (1977), Chaplin, monográfia (1979), Karinthy Ferenc, monográfia (1979), Jacques Tati, monográfia (1982), Szerelmes éveink, regény (1988), Párhuzamos viszonyok, regény (1989), Bika kolostor, regény (1989), Műterem Budán, regény (1990), A Sátán helytartója, regény (1993), Taigetosz avagy kiáltás polgárságért, történelmi esszék és politikai szatírák (1996).

Mutass kevesebbet