Szerelem, ötödíziglen

Ismertem egy hetvenéves asszonyt. Egy Pest alatti kis falu szélső házában lakott, tizenhárom macska társaságában, és szerény kis nyugdíját kártyavetéssel egészítette ki. Lakásában megsárgult képek, a képekről álmatag férfiak és boszorkányos szemű asszonyok bámultak rám, az asszony valamikori családja. Nem volt hihetetlen, hogy ez a még mindig kecses mozgású asszony valamikor egy nagynevű férfi karján jelent meg a lóversenytéri lelátón, az Operaházban, hogy a barna árnyalatú képeken ábrázolt férfiak és nők a tizenhatodik századi várvédő elődjeikhez mérték könyörtelenül mélyülő szegénységüket és elpusztíthatatlannak látszó, valójában halálra ítélt ábrándjaikat. A különös az volt, hogy az asszonynak ennél nem volt több titka. Amikor hozzáfogtam történetének kinyomozásához, rövidesen kiderült, legfeljebb egy tűnő jelenet erejéig illeszthetem érvényesen saját családja regényébe. A drámát nem ő hordozza. Még csak nem is tükör, csupán egyszerű ablaküveg, amin bepillanthattam az immáron regényem szerinti Jagorok és Zsárdyak százéves történetébe. Az egymásba gomolyodott sorsokból, az önpusztító szerelmek és szenvedélyek végzetes ismétlődéseiből nekem kellett felhoznom a titkot, a jellem és a sors, a sors és a mindenkori társadalmi pillanat összefonódásának titkát. Az egyre szaporodó életanyag, a gyakran egymásnak ellentmondó életmozzanatok, a hol romantikus, hol ironikus, hol tárgyilagos hangot igénylő helyzetek egyrészt lehetővé tették az alkotói rendezést, másrészt körvonalazták bennem s talán regényemben is, hogy a végzetes ismétlődések, az egymástól örökölt jellemek és sorsok valójában az élet kimeríthetetlen variációi, és aszerint válik valaki önnön csaldájának fő- vagy mellékalakjává, cselekedetei aszerint minősülnek szenvedéllyé vagy rögeszmévé, hogy vágyaiban hordozza-e a teljes élet igényét. Ugyanakkor, ahogyan közeledtem közelmúltunkhoz, az is nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt három évtized történetét külön regényben kell majd bemutatnom, itt legfeljebb egy epilógus erejéig szerepelhet.

Mutass kevesebbet