Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Szervezéselmélet és -módszertan A vezetés szervezési funkciója

Szervezéselmélet és -módszertan - Dr. Ladó László - Régikönyvek
Szervezéselmélet és -módszertan - Régikönyvek Szervezéselmélet és -módszertan - Régikönyvek Szervezéselmélet és -módszertan - Régikönyvek Szervezéselmélet és -módszertan - Régikönyvek Szervezéselmélet és -módszertan - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás éve:
1979
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Alföldi Nyomda
Nyomtatott példányszám:
3.700 darab
ISBN:
9632207106
Kötés típusa:
fűzött kemény papír
Terjedelem:
446 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
0.90kg
Kategória:
Előszó (Dr. Trethon Ferenc) 11
1. RÉSZ
Szervezéselméleti alapok

I. A szervezés értelmezése 21
1.1 A szervezés a célelérés eszköze 21
1.2 A szervezés a vezetői funkciók egyike 22
1.3 A vezetői funkciók összefüggése 23
1.4 A szervezés mint szakmai tevékenység, tartalmi meghatározása 23
3
2. A szervezéstudomány tartalmáról 28
2.1 Értelmezés és belső tagozódás 28
2.11 Általános szervezéselmélet 29
2.12 Általános szervezési módszertan 30
2.13 A szervezési tevékenység és a szervezéstudományi
ismeretek kategorizálásának egyes problémái 30
2.2 A szervezéstudomány ismeretanyagának változása 35
2.3 Tudományos megalapozottság és szervezési kényszer 36

3. Szervezetek és folyamatok 39
3.1 Munkamegosztás és -összerendelés 39
3.2 A szervezetek értelmezése 40
3.3 A folyamatok értelmezése 44
3.4 A szervezetek és a folyamatok összefüggése 52
3.5 A szervezeti kapcsolatok 59
3.6 A szervezetek nagyságát befolyásoló tényezők 61

4. Szervezési irányzatok és szervezeti formák 64
4.1 A szervezési irányzatok értelmezése, tartalma 64
4.2 A szervezési irányzatok és a szervezeti formák kapcsolata 67

5. A lineáris (soros) szervezeti forma és az azzal jellemezhető
szervezési irányzat 68
5.1 A szervezési irányzat kialakulása, sajátosságai 68
5.2 A szolgálati út 75
5.3 A szervezetek külső kapcsolatainak alakulása 77
5.4 A szervezési irányzat értékelése, alkalmazási területei 79


6. A törzsegységi szervezeti forma és az azzal jellemezhető
szervezési irányzat 83
6.1 A szervezési irányzat kialakulása, főbb sajátosságai 83
6.2 A további fejlődés 87
6.3 A szervezési irányzat értékelése, alkalmazási területei 90

7. A funkcionális szervezeti forma és az azzal jellemezhető
szervezési irányzat 94
7.1 A funkcionális irányítás és szervezet alapvető jellegzetessége 94
7.2 Taylorról és a taylorizmusról 94
7.21 A penzumok meghatározása, a munkaszervezés alapjai,
a pihenésre és munkára fordítható idő részaránya 99
7.22 Csak emberi erőkifejtést igénylő munka racionalizálása 100
7.23 Munkaracionalizálás a szerszámok és mozdulatok tételes
előírásával 101
7.24 Taylori teljesítmény-elvárás szervezés nélkül 102
7.25 Nagy figyelmet igénylő munkák szervezése, különös
tekintettel a minőség biztosítására 103
7.26 Forgácsoló gépeken dolgozó munkások munkája, a
gépgyárak szervezése 104
7.27 A taylori bérrendszer 105
7.28 A taylori tudományos vezetés és szervezés rendszere 107
7.29 A taylori funkcionális szervezeti forma 108
7.3 Taylor munkáinak első hazai alkalmazása és korabeli
értékelése 114
7.4 A funkcionális szervezeti formák és a funkcionalizmus 120
7.5 A szervezési irányzat értékelése, alkalmazásának területei 123

8. A „klasszikus"-nak nevezett szervezési irányzat 130
8.1 F. B. Gilbreth munkássága 130
8.2 H. Fayol munkássága 132
8.21 A vállalati vezetés fő területei, funkciói 132
8.22 Az igazgatási funkció és részei 134
8.23 Az igazgatási ismeretek elmaradottságának okai 135
8.24 Az igazgatás elméleti általános elvei 136
8.25 A tervezési funkció tartalma 144
8.26 A szervezési funkció tartalma 145
8.27 Különféle vállalati funkciók szakmai tartalma,
ismeretanyagának igénye 147
8.28 Összefoglalás 148
8.3 A klasszikus iskola további fejlődésének iránya 148
8.4 L. Gulick és L. F. Urwick munkái 149
8.41 Az „igazgatás" tartalmának, elemeinek változása 150
8.42 A szervezetek munkaerő-állományának meghatározása 151
8.43 A törzsegységek továbbfejlesztése 152
8.44 A bizottságok szerepe a vállalati munkában 153
8.45 Vezetői hatáskörök átadása, a felelősség kérdése 155
8.46 Az egy vezető által célszerűen irányítható alárendeltek
száma 156
8.5 Az igazgatási munkák gépesItésének kezdete 156


8.6 Henry Ford szervezési tevékenysége 157
8.7 A termelésszervezés továbbfejlődése 163
8.8 A klasszikus szervezési irányzat európai fejlődése 165
8.9 A klasszikus szervezési irányzat értékelése 167

9. Az embert és a csoportos munkát előtérbe helyező
szervezési irányzat 170
9.1 A szervezési irányzat tartalmának, elnevezésének problémája 170
9.2 A szervezési irányzat kialakulása, az emberi viszonyok
előtérbe helyezése 172
9.21 Mary Parker Follett és Elton Mayo tevékenysége 173
9.22 A kezdeti eredmények s azok értékelése 178
9.23 Az „emberi viszonyok" irányzat továbbfejlődése 181
9.3 A munkarend, a munkamegosztás és -összerendelés,
valamint a gyártási rendszerek fejlesztése, a szociotechnikai
termeléSi rendszerek 187
9.31 A munkarend változtatása 188
9.32 A munkamegosztás változtatása 188
9.33 Munkarotáció 190
9.34 Munkakörszélesítés 190
9.35 Munkakör-gazdagítás 191
9.36 Viszonylag önálló csoportokban folyó munka 194
9.37 „Szociotechnikai" gyártási rendszerek 195
9.38 Szervezéselméleti konzekvenciák és fejlesztési lehetőségek 201
9.4 Csoportos alkotás a szellemi munka területén 205
9.41 A szervezés szükségessége 205
9.42 Alapok a „hogyan" fejlesztéséhez 206
9.43 A kutató-fejlesztő munka célja 210
9.44 A módszeres célmeghatározás 211
9.5 A szervezési irányzat értékelése 212

10. A rendszertani szervezési irányzat, valamint a mátrixos
és dinamikus szervezeti formák 215
10.1 A tartalom és az elnevezés kérdése, szakirodalmi alapok 215
10.2 Törekvések az „egész" áttekintésére és az empirikus iskola 219
10.3 A vállalatok rendszerkéntí értelmezése és ábrázolása 220
10.31 Meghatározás 220
10.32 Az erőforrások egymás közötti kapcsolata 222
10.33 Az erőforrások és a produktum kapcsolata 225
10.34 A számszerűsíthető környezeti kapcsolat 230
10.35 A gazdaságossági szempontok érvényesítése 232
10.36 A korszerű matematikai módszerek alkalmazása 233
10.4 A vállalati rendszerek reagálási készsége 234
10.5 A szervezést befolyásoló főbb rendszertani ismeretek
és alkalmazásuk területei 239
10.51 A szervezeti egységek kapcsolata 240
10.52 A rendszerbe való beavatkozás és hatásai 244
10,53 Mti rorendszeri hatások 246
10.54 Fok.)mi t függőség az információktól 248
10.55 A szuveté%i sitikappitri'dit,tok kitilak116%ának kritériumai 24


10.6 Dinamikus szervezeti formák 251
10.61 Vegyes összetételű csoportok (team-ek) szervezése 251
10.62 Párhuzamos hierarchia 252
10.63 A mátrixos szervezeti forma 253
10.64 Szervezéscentrikus szervezet 256
10.65 Idő-orientált szervezet 257
10.7 A szervezési irányzat főbb sajátosságainak.
törekvéseinek összefoglalása 259

11. A gyakorlatban kialakult egyes szervezeti formák 262
11.1 Irreális szervezeti különbségek a vállalati központ és három
gyáregysége között 262
11.2 Nagyvállalat távlati tervező apparátus nélkül. erős
központi termelésirányítással 269
11.3 űzemgazdaság-orientált szervezet 271
11.4 Termelésorientált tervezés, összevont szervezés és ellenőrzés 271
11.5 Ipari szövetkezet szervezési sémája 274
11.6 Sok üzemegységből álló vállalat 274
11.7 A hierarchikus tagozódást jól érzékeltető ábrázolási mód 278

11. RÉSZ
A szervezés módszertana

I. A dinamikus módszertani rendszer koncepciója, elemei 281
1.1 A szervezés módszertani modelljeí és a szervezési résztechnikák 281
1.2 Szervezési modell- és résztechnikai (adat-)bankok 284
1.3 A tervezés és a szervezés kapcsolata — különös tekintettel a szá-
mítógépek alkalmazására 287

2. A szervezési munka általános (alap-)modellje 289
2.1 A modell célja 289
2.2 A modell szerkezete 292
A) A szervezés alapvető jellegének meghatározása — B) A szer-
vezési cél meghatározása — C) A szervezése végzők kijelölése —
D) Valóság- (helyzet-) megismerés és -értékelés --E) Koncepció-
variánsok készítése — F) Vezetői döntés a végrehajtandó va-
riánsokról — G) Részletes szervezési javaslat kidolgozása —
H) Vezetői ellenőrzés, döntés — /) A vezetői végrehajtási
utasítás és a működési szabályzat kidolgozat — J) A vezetői
végső ellenőrzés és a végrehajtási utasítás kiadása — K] Oktatás,
alkalmazási próbák, gyakorlatok —L) Bevezetés, alkalmazás —
M) A célelérés ellenőrzése, a szervezés dokumentálása —
N) Vezetői minősítés 292-325

3. A szellemi alkotómunka szervezésének modellje 327
3.1 A modell célja 327
3.2 Az egyének és csoportok szellemi alkotómunkája szervezésének
alapjai 328

Dr. Ladó László

Dr. Ladó László  további könyvei

40%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 500 Ft 900 Ft
40%
Hűségpont:
 

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...