Szigetvár török műemlékei

Szigetvár alapítására vonatkozó első adataink a XV. század elejére nyúlnak vissza. A későbbi vár első védett épületét az Almás patak mocsaras árterületéből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg, amelyet egykor "Lázár-sziget"-ének neveztek a krónikások. A sziget egykori birtokosai magukat "Szigethi" névvel jelölték, míg a vár alapítójaként a család egyik tagját, Anthemius-t szokták emlegetni. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette volna az első erősséget, a köralakú, háromemeletes szilárd lakótornyot, amely még Szigetvár ostromában is jelentős szerepet töltött be. Ez a kőből épített és boltozott lakótorony képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték, úgy, hogy a lakótornyot csak nagy nehézséggel és körülményesen lehetett megközelíteni. A XV. század elejéről datált szűkszavú okmányok már magáról a városról, mint "oppidum"-ról is említést tesznek. Feltehető tehát, hogy a téglaalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt, ahol a premontreieknek monostoruk és kéttornyú templomuk állott. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolja. A mohácsi vész után, 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába kerül, vártartomány birtokaival együtt. A török állandó és szívós támadásainak és térhódításainak ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: 1548-1549-ben kiszélesítik a vár körüli tavat, amelyből a kikerülő földet a vársáncokba tömik. Ugyanekkor építik meg a nyújtott négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, amelyek körül az északnyugatit már kőből készítik el.

Mutass kevesebbet