
(1 vélemény)
Állapot
Készleten
Jó
Központi raktár
Kiadói borító nélküli példány.
29
hűségpont
Hogy működik az alku?
Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, akik idejekorán meghal. Valóban? Engem - személyes érintettség okán - régóta izgat a kérdés. A szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány "kültag") a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életünk közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy "örökre".) Számba vehető a várható jövő is. Sok a szitakötő-zizegés ebben a regényben. És, az egyik szereplő szavait idézve: sok a férfisírás. De nem több, mint a közös nevetés.
Mutass kevesebbet
| ISBN: | 9789630794862 |
|---|---|
| Sorozatcím: | Vámos Miklós művei |
| Kiadó: | Európa Könyvkiadó |
| Kiadás éve: | 2012 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Szekszárdi Nyomda |
| Borítótervezők: | Gerhes Gábor |
| Kötés típusa: | kemény papírkötés, kiadói borítóban |
| Terjedelem: | 432 |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 13.00 cm, Magasság: 19.00 cm |
| Súly: | 0.00 kg |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Nyomasztó, szorongást keltő regény ez. Ahogy haladtam vele, egyre erősebbé vált az érzés: mi értelme élni? Ez a végére sem változott. Nyolc emberi sors, és egyik sem tud annál többet felmutatni, mint hogy gyerekeik születtek – már akinek születtek –, és kész. Semmi több. Éltek – de minek? Ez nyomasztó, mert a legtöbb ember életére igaznak tűnik. Pedig az élet ennél több, csak az valahogy nem jön át ebből a regényből. A lét hiábavalósága viszont annál inkább. Vajon Miklósnak valóban ez volt a mondanivalója ezzel a regénnyel? Különös, hogy olyan brutális erővel sugárzik a könyvből ez a „hiábavalóság” érzés, amitől még rémálmom is lett. Csak erős lelkűeknek ajánlom, pedig nincs benne horror – a horror maga a lényegében üres élet. [azt, hogy végül még a jövőbe is „beletapicskol” a történet, már sok – kicsit komolytalanná teszi a regényt, de oldja is a feszültséget: különösen a bevásárlóközpont elnevezése, amin jó röhögtem – ez az egyetlen poén a könyvben]