Szívem szívedhez hajolna

Az ​antológia szerelemről szóló tizennyolc elbeszélése igen szép válogatás. Szívet melengető és szívszorító, lobogó és lehangoló, testi izzású és halk szemérmességű, szókimondó és szavakban bujkáló: színjátszóan sokféle, mint maga a szerelem érzése. A válogatás mindegyik darabja a 19. század végén vagy a 20. század elején íródott. Vannak közöttük olyan, írójuk okán klasszikussá vált elbeszélések, melyek már ismertek a szélesebb olvasóközönség körében (Csehov: A kutyás hölgy; O. Henry: Háromkirályok ajándéka; Turgenyev: A diadalmas szerelem dala) és van olyan, amely talán még ismeretlen az olvasók előtt (Jaroslav Iwaszkiewicz: A kálmosvirág; Wilkie Collins: Ablakom; Theodor Storm: Erdei tó). A magyar irodalmat Örkény István: Honvédkórház; Babits Mihály: Szerelem és Ignotus: Válás után című, mesterien megírt elbeszélései képviselik. ; Az efféle antológiák mindig sikerre pályázhatnak; az ifjú szerelmesek, a szívek után sóvárgók, a boldogok és megcsalatottak, a busongva epekedők a világirodalom legnemesebb szöveganyagából vehetik érzéseikhez a mintát, és eközben magas szintű irodalmi élményben is részük lehet. – A szerzők rövid életrajzával kiegészített antológia – széles körben ajánlható.

Mutass kevesebbet