Szocializmus. Szociáldemokrata folyóirat. Hat teljes évfolyam, hat kötetben (1929–1938)

Szocializmus. Szociáldemokrata folyóirat. Szerkeszti: Révész Mihály, Mónus Illés. XIX–XXII, XVII–XVIII. évfolyam, 1–12. szám (1929. január – 1938. december). [Évfolyamonként egybekötve.] Budapest, 1929–1938. Világosság-könyvnyomda rt. [4] + 392 p.; [4] + 384 p.; [4] + 396 p.; [4] + 384 p.; [4] + 572 p. [4] + 583 + [1] p. /// A Szocializmus az MSZDP elméleti, politikai, közgazdasági és társadalmi folyóirata, mely 1906 és 1948 között jelent meg, magyar és nemzetközi szerzőgárdával, önszemlélete szerint kimondottan tudományos szemléletmóddal. A folyóirat első időszaka 1906–1918 közé esik, ekkori főszerkesztői Garami Ernő és Kunfi Zsigmond. A lap 1922 januárjában indult újra, a lapszerkesztést 1925-ben Révész Mihály, 1934-ben pedig Mónus Illés vette át (Mónus Illés korszaka a lap fénykora). Folyóiratuk 1938 decemberében beszüntette működését, az Imrédy Béla nevéhez fűződő sajtótörvény következtében. 1929–1932 közötti évfolyamaink még elsősorban munkásmozgalmi, pártagitációs, választójogi és munkajogi fókusszal bírnak, erős szimbiózisban a Népszava agitációs irányvonalával. A szigorúan agitációs cikkek mellett ugyanakkor feltűnnek nőjogi, illetve – a teljességgel rendezetlen munkanélküli-biztosítás jegyében – forrásértékű, nemzetközi összevetéssel operáló társadalombiztosítási áttekintések. A Révész Mihály szerkesztette évfolyamok véleménycikkei jellegzetes példáját adják a harmincas évek társadalmáról való radikálisan baloldali gondolkodásmódnak. Jó példája ennek Ascher László „Irodalmi ellenforradalom” című véleménycikke, mely a Nyugatot szélsőséges jobboldali elhajlással vádolja, mivel az levette címlapjáról Hatvany Lajost. De jó példa a korabeli baloldali radikalizmusra a lap azon tendenciája is, mely az akadémikus történetírást történelemhamisítással vádolja, az elemi iskolákban pedig osztályharcra nevelést szorgalmaz. Az 1932. évi folyamtól a Szocializmus a munkanélküli-segély, a munkaidő, a társadalombiztosítás korabeli állapotának elemzése mellett körképet ad a munkás tömegsportról, a nemi felszabadításról, a női jogokról, nem mellesleg gazdaságpolitikai rovattal is jelentkezik: a magyar társadalmi rétegek bevételeiről és kiadásairól értékes adatokkal szolgál, és teret szentel a szórakoztatóipar leleplezésének is. Két záró évfolyamunk (1937–1938) már Mónus Illés szerkesztői időszakából való, melynek során a lap alcímet vált (szociáldemokrata folyóirat helyett társadalomtudományi folyóiratként határozza meg önmagát), ezzel párhuzamosan pedig a lap ideológiai elkötelezettsége érezhetően csökken, olyannyira, hogy időnként a pártvezetés véleményével ellentétes cikkeknek és tanulmányoknak is helyet ad. Az 1937. évfolyam nevezetes példája Földes Ferenc és Veres Péter több számon át folytatódó vitája a faji szocializmusról. Az 1938. évfolyam pedig képes volt a szociáldemokrata világlátástól olyan távol álló gondolkodók elismerésére is, mint Szekfü Gyula, Kós Károly vagy éppen Cs. Szabó László. A záró évfolyamban igen emlékezetes tanulmányokat közöl Fejtő Ferenc, például a különféle politikai rendszerek eredendő polgárellenességéről. /// A tartalomból: /// 1929. évfolyam: Bresztovszky Ede: Miért tudott gyökeret verni Anglia talajába a munkáspárt? Új csapáson a világpolitika. (Az angliai választások.) – Gál Benő: A szociális biztosítás Európában és Magyarországon. – Kéthly Anna: A Nők Napja. – Buchingerné Ladányi Szeréna: A nőkérdés irodalma. A prostitúció és a nemi morál irodalma. – Szakasits Antal: A testkultura új útjai. – Karl Kautsky: A cionizmus reménységei. A Kommunista Kiáltvány és a demokrácia. – Gergely Győző: A palesztinai zsidó ország válsága. – Hortobágyi László: Nemzetköziség, fajköziség. – Mónus Illés: A vármegyei választásokról. A könyvek könyve („Társadalmi lexikon”). – Szegzárdi Péter: Az ötnapos munkahét. – Peyer Károly: A társadalombiztosítóintézeti választás. – Halász Miklós: Martinovics. Széljegyzetek Kisbán Miklós színművéhez. – Nádass József: József Attila „Nincsen apám, sem anyám” című kötetéről. /// 1930. évfolyam: Ágoston Péterné: Az angol munkáskormány tízhónapi munkája. – Garami Ernő: Forradalom, bolsevizmus, emigráció. – Herzog Sándor: Üzemi balesetbiztosítás Magyarországon. – Kassák Lajos: Forradalmi költő, vagy a forradalom költője. – Kunfi Zsigmond: A magyar proletárdiktatúra keletkezése és bukása. – Gergely Győző: Primo de Rivera bukása. – Nádass József: Az amerikai ipari munkásság helyzete. – Pesti Márton: A grafikon, a fotó az agitáció szolgálatában. – Szakasits Antal: Kapitalista és klerikális törekvések a tanoncotthonok körül. – Rudas Béla ismertetése Demény Pál: „A szocializmus tanításának módszere” című kötetéről. /// 1931. évfolyam: Mónus Illés: Az 1930. évi budapesti törvényhatósági választások statisztikája. – Mónus Illés és Koronya Jolán: Az 1931. évi országgyűlési választások választókerületi statisztikái. – Bárd Imre: Bethlen István tíz éve. – Propper Sándor: Az ellenforradalom tíz éve. – Grünberger Emilné: A fiatalság helyes nevelése a nemi életre is. – Schönstein Sándor: Ifjúsági és szexuális tanácsadás. – Fisch József: Olimpiász és ifjúmunkásmozgalom. – Száva István: Osztályharc az elemi népiskolák számára. – Keleti Márton: Szociális embernevelés. – Kálmán József: A film a propaganda szolgálatában. – Szélpál Árpád: Fotó és osztályharc. – dr. E. I.: A magyar történetírás új útjai vagy a konzervativizmus tobzódása (Hóman Bálintról). – Nádass József: Pekár megint megmenti a hazát. – Nádass József: A nemzetközi agrárválság. A magyarországi agrárválság megoldásának lehetőségeiről. – Szakasits Árpád: Az egyház, a kapitalizmus és a szocializmus. – Zentay Dezső: Háztartási statisztika. – Tieder Zsigmond: Születünk, szenvedünk, meghalunk. Ismertető Illyefalvi I. Lajos „A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten” című munkájáról. – Kritika Márai Sándor „Idegen emberek”, Zilahy Lajos „A szökevény”, József Attila „Döntsd a tőkét, ne siránkozz!”, Kassák Lajos „35 vers” című kötetéről. /// 1932. évfolyam: Otto Bauer: A bolsevizmus, a demokrácia és az ifjúság. – Fábián Dániel: Születésszabályozás. – Gárdos Mariska: A nemi élet misztériumai. – Szakatits Antal: A munkássport igazi célja és értéke. – Gergely Győző: A franciaországi választások jelenetősége. A németországi események előzményei és következményei. – Buchinger Manó: A Németbirodalom válsága. Quo vadis, Germania? – Ries István: A fasizmus keletkezése Olaszországban. A fasiszta uralom első évei Olaszországban. – Révész Mihály: Mussolini tíz esztendeje. – Mónus Illés: A dunai államok vámszövetségéről. – Gál Benő: A baleseti sérültek kártalanítása Magyarországon. – Török Zsolt: Egy fővárosi tisztviselőcsalád élete. – Somogyi W. Jenő: Az osztályközi jövedelemmegoszlás Magyarországon. – Szakasits Árpád: Jegyzetek a negyvenórás munkahét kérdéséhez. Muskátlis fasizmus (Gömbös Gyula programjáról). – Gergely György: Két könyv a szerelemről, szaporodásról és születésszabályozásról. /// 1937. évfolyam: Mónus Illés: Spanyolország – Európa Kínája. – Ákos László: A spanyol katasztrófa gazdasági háttere. – Riesz István: A Harmadik Birodalom keletkezése. – Vándor Zoltán: Angol gazdasági válság, német gazdasági „csoda”. – Alfred Braunthal: A New-Deal időközi mérlege. – Dan Theodor: A Szovjetunió válsága. – F. Molnár Sándor: Készül a háború- – Emil Franzel: A berlin–római-tengely politikai és katonai jelentősége. – Fejtő Ferenc: A „faji” szocializmusról. – Veress Péter: „Faji” szocializmus vagy „tiszta” szocializmus. – Fejtő Ferenc: Fajkérdés vagy szocializmus. – Veres Péter: „Vértörzs”, „néparc”, „ideáltípus”. /// 1938. évfolyam: Avar Gábor: A sajtószabadság történetéhez. – Mónus Illés: Szekfü kiállása. – Hatvany Lajos: Ady, Tisza, Szekfü vagy a megtévesztés tudománya. – Kassák Lajos: Kortársaim az irodalomban: Ady Endre. Kortársaim az irodalomban: Babits Mihály. – Serényi János: A középosztályról. – Avar Gábor: A „történelmi középosztály” és a zsidókérdés. – G. S.: Petőfi és a zsidókérdés. – Berivói Ferenc: A kisebbségek jogai Romániában. – Fejtő Ferenc: Vallásszabadság és totális állam. – Mónus Illés: Új választójog, új korszak. – Ákos László: Finis Austriae. Új Közép-Európa felé. Csehszlovákia: Közép-Európa nagy problémája. – K. Havas Géza: Leviathan, vagy a totális állam. – Irsay György: Weimartól Nürnbergig. – Hárs László: A bűnös sajtó. /// Az 1929-es évfolyamkötet tartalomjegyzékének első levele és első ívének három levele kijár. Az 1932-es évfolyamkötet első kötéstábláján kisebb ragasztónyomok. Valamennyi kötet könyvtári duplum. Valamennyi évfolyam címlapemblémával illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példányok, teljes évfolyamként ritkák.

Mutass kevesebbet