Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.), a görög-római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját), a magyarés a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat), a magyarés a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam azözönvíz!)? Az ilyenés ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával. A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia-magyar tematikus szólásszótár, a Franciamagyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar-francia-magyar jogi szótár és a Francia-magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 27. tagja

Mutass kevesebbet