Szülőföldünk, a Dunántúl

A Szülőföldünk... sorozat harmadik kötete a Dunántúlról szól. Ezt az országrészt nem is lehetne találóbban jellemezni, mint Keresztury Dezső szavaival: A Dunántúl "azért oly elragadó, mert egyszerre jelen és évmilliós múlt, természet és társadalom, növekedés és alkotás, sors és szabadság, otthon és nagyvilág." Ezt a sajátos világot tárja elénk ez a gazdag irodalmi olvasókönyv, amelyben dunántúli írók, költők, tudósok és művészek írásai találhatók. Megszólal itt a messzi történelmi múlt, régi krónikák lapjairól megelevenednek régi históriák; dicsőséges és vesztett csaták hősei, jelenetei vonulnak el szemünk előtt; kirajzolódnak a szemelvényekből apáink nehéz gondjai, ellentmondásos harcai, a közelmúlt sokszor hiábavaló, olykor eredményes küzdelmei; és megismerjük a Dunántúl változatos, sokszínű mai életét is. Az utolsó fejezetben költők és írók tesznek vallomást a Dunántúlhoz fűződő érzelmeikről. Egyikük a Balatonért vagy a Dunántúl más - oly sokféle! - természeti szépségéért, másikuk kedves városa fényeiért lelkesedik. Van köztük, aki egy vidám gyermekkori emlékét idézi föl, vagy az első gólyáról mesél. Egyesek a keserű múltat siratják, míg mások a tájak és a városok formálóját, az alkotó embert köszöntik. Van, aki a Dunántúl jövőjét rajzolja, színezi, és van, aki - mint Illyés Gyula - a szülőházáról, egy kétablakos kis dunántúli parasztházról ír - de végeredményben valamennyien a hazáról beszélnek. Így válik a Dunántúl mindnyájunk szülőföldjévé, hiszen "A hazám a házam tája, amely pillantásommal, ahogy növekszem, egyre bővül, széles gyűrűkben egyre távolabbi területekre terjed, mint a hullám a vízbe dobott kavics körül; világokat hódíthat, elérheti a csillagokat, - amikor a régi ház már örökre elmerült".

Mutass kevesebbet