
Kiadás éve: 1909
Előjegyezhető

(1 vélemény)
Állapot
Készleten
Jó
Központi raktár
120
hűségpont
Hogy működik az alku?
Művében Berkeley heves vitába száll azokkal a nézetekkel, és így elsősorban a kor másik kiemelkedő empirista gondolkodójával, John Locke-kal, aki szerint az érzékelhető objektumok reális léttel bírnak a valóságban, mely azonban különbözik az ideáinktól. Locke az idea fogalmát úgy értelmezi, mint egyfajta lenyomatot. Ő is elfogadja, hogy kizárólag ideáinknak vagyunk közvetlen tudatában, a dolgot alkotó tulajdonságok valós elrendeződéseit nem ismerhetjük. Mégis, az ideák valós tudást közvetítenek számunkra a dolgokról, mert azok a dolgok elmében megjelenő lenyomataiként értelmezhetők
Mutass kevesebbet
| ISBN: | 963281553X |
|---|---|
| Sorozatcím: | Gondolkodók |
| Kiadó: | Gondolat |
| Kiadás éve: | 1985 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Egyetemi Nyomda |
| Kötés típusa: | egészvászon kiadói borítóban |
| Terjedelem: | 696 oldal |
| Fordítók: | Vámosi Pál, Fehér Márta, Faragó Szabó István |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 13.00 cm, Magasság: 18.00 cm |
| Súly: | 0.50 kg |
| Kategória: | Filozófia |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Berkeley G., Cloyne püspöke (1685 - 1753), az angol idealista filozófus legfontosabb filozófiai írásait tartalmazza a könyv, többek között fő művét, az "Értekezés a látás elméletéről" c. ismeretelméleti értekezést, ennek kvázi folytatását / továbbfejlesztését (Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről), egy ugyane témáról írt dialógussorozatot, továbbá kisebb műveket (levelek, valamint a matematikai "végtelen kicsi" fogalmának elutasításáról szóló esszéket). A legutóbbiként említettek ma is jelentősek a szaktudományok, így a matematika és fizika számára, a benne foglalt gondolatok hozzájárultak a "szigorúság forradalma" néven ismert matematikai kutatások elindulásához az 1800-as évek végétől. Magam részéről a püspök gondolatait sok helyen könnyen megcáfolhatónak látom, más helyeken viszont korukat megelőzőnek - pl. az anyag nem valóságos voltáról, a „létezni annyi, mint észlelve lenni” elvéről, nehéz mellettük elmenni, és kísértetiesen emlékeztetnek a kvantummechanika elveire.