Tanulmányok a transzcendensről I-IX.

Tanulmányok a transzcendensről. I.-IX. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerkesztette: Pócs Éva. Budapest - Pécs, 1998-2018. Balassi Kiadó - University Press (Dürer Nyomda). I. Eksztázis, álom, látomás. 525 + [3] p. + 20 t. [számozva: I-XXXIX.] II. Lélek, halál, túlvilág. 537 + [3] p. + 16 t. [számozva: I-XXXII.] III. Mikrokozmosz - makrokozmosz. 469 + [3] p. + 4 t. [számozva: I-VII.] IV. Áldás és átok, csoda és boszorkányság. 654 + [2] p. + 8 t. [számozva: I-XVI.] V. Maszk, átváltozás, beavatás. 614 + [2] p. + 16 t. [számozva: I-XXXII.] VI. Démonok, látók, szentek. 670 + [2] p. + 8 t. [számozva: I-XVI.] VII. Mágikus és szakrális medicina. 718 + [2] p. + 8 t. [számozva: I-XVI.] VIII. Test, lélek, szellemek és természetfeletti kommunikáció. 640 p. + 6 t. IX. Áldozat, divináció, istenítélet. 463 + [3] p. + 6 t. A sorozat legfontosabb létrehívó tényezője az a törekvés volt, hogy ezt a „világ"-ot interdiszciplináris megközelítésben vizsgáljuk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy e témák kutatásában fontos eredményeket csak az antropológiai, folklorisztikai, vallástudományi és pszichológiai nézőpontok együttese, vagy legalább szembesítése hozhat. Ez volt az 1995-ös, több szakma közreműködésével zajlott konferenciánk szervezésének célja. Az akkor, ott elhangzott előadások és a konferencia vitái együttesen képezik a kötet tanulmányainak alapját.A dolgozatok szervesen kapcsolódnak az 1998-ban megjelent kötetünkkel megkezdett sorozatba: az egyetemes emberi, mentális tapasztalatok és rituális technikák egy újabb témaköréről, a lélek, a halál és a túlvilág kérdéseiről szólnak. E három téma, amelyeket a kötet külön-külön és egymáshoz való viszonyukban egyaránt tárgyal, Európa művelődés- és mentalitástörténetének egyik alapfejezetét képezi. Az említett szakmákon kívül az irodalomtudomány és a művészettörténet képviselői is jelen voltak a konferencián, és megírták tanulmányaikat e könyv számára is.A cikkek többsége a kitűzött témákat az európai kultúra sajátos kettősségeinek vetületében tekinti át, fő vizsgálati szempontja az egyetemes és kulturálisan meghatározott sajátságok viszonya volt, mások a kereszténység előtti és korunkbeli alternatív nézetrendszerek és rítusrendszerek, valamint a kereszténység kapcsolatait kutatták. A tanulmányok elemzik az elit és népi, egyházi és laikus, írásos és szóbeliségben élő kultúrák kettősségeit és kapcsolatait, valamint a térbeli-időbeli viszonyt az ókori-középkori, antik-zsidó-keresztény és az újkori kultúra, valamint Európa egyes tájhoz- néphez- nyelvhez kötött kultúrái között. Illusztrált kiadói keménypapír-kötésben.

Mutass kevesebbet