Tanulmányok Budapest múltjából VIII.

Tanulmányok Budapest múltjából VIII. Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái 12. 1940. Budapest. Budapest Székesfőváros. 167 p. Az Óbuda rendezésével megindult házbontások, csatornaépítések és útépítések alkalmával, az 1937. és 1938. év folyamán több, feliratos, római kőemlék került napfényre. Ezen dolgozatunkban azokat mutatjuk be, amelyek hadtörténeti vonatkozásokkal bírnak. I. Óbudán a Rupp Imre- és Tél-utca sarkán került felszínre egy 54 cm magas, 22-5 cm vastag, köröskörül megcsonkult feliratos sírkőtábla. A betűsorok magassága 5-6 cm. (1. és 7. kép.) Sírkövünkön a feliratos mező legalább hatsoros volt. Ha a kiegészítési kísérletektől egyelőre eltekintünk, a megmaradt szövegrész is szolgál nekünk három adattal. 1. A második sor ATAVORU szava csak BATAVORUM szóra egészíthető ki, tehát sírkövünk a Rajna torkolata vidékén lakó germán batavusők népéből származó katonának vagy egy batavus csapattestnek az emléke. 2. A harmadik sor végén a HIC S(itus) B(st) (»itt nyugszik«) kifejezés látható. Ez a kifejezés a Kr. u. II. század 2. felének sírkövein eltűnik, tehát síremlékünk a Kr. u. I. század folyamán vagy legkésőbb a II. század elején készülhetett. 3. A negyedik sora sírkő állítójául egy cohors (nem római polgárokból felállított csapatalakulat) katonáját jelöli meg, vagyis síremlékünk az Aquincumban járt ilyen, nem római legénységű segédcsapatok (auxilia) emlékhagyatékát növeli. Ami feliratunk kiegészítését illeti, az elhunyt és sírkőállító bajtársa nevét nem tudhatjuk, mivel egyetlen betű sem maradt meg belőle. Valószínűleg vagy egytagú, latinos név lehetett, mint: Lucius, Aelius stb., vagy valamiféle barbár név. Nem gondolhatunk ugyanis arra, hogy az első sor megmaradt részében az A betű és az utána következő pont után kivehető Novi... szó a Novius személynév eleje volna.)

Mutass kevesebbet