Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Társadalomegészségtan és egészségügyi szervezéstudomány

Társadalomegészségtan és egészségügyi szervezéstudomány - Régikönyvek
Társadalomegészségtan és egészségügyi szervezéstudomány - Régikönyvek Társadalomegészségtan és egészségügyi szervezéstudomány - Régikönyvek Társadalomegészségtan és egészségügyi szervezéstudomány - Régikönyvek Társadalomegészségtan és egészségügyi szervezéstudomány - Régikönyvek Társadalomegészségtan és egészségügyi szervezéstudomány - Régikönyvek
(0 vélemény)
Borító tervezők:
Molnár József
Kiadó:
Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve:
1971
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2.
Nyomda:
Egyetemi Nyomda
Nyomtatott példányszám:
2.350 darab
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
266 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
0.54kg
Kategória:
Előszó az első kiadáshoz 7
Előszó a második kiadáshoz 9
1. Társadalomegészségtan — Egészségügyi szervezéstudomány 11
1.1 Az orvostudományok fejlődése a társadalomegészségtan és az egész-
ségügyi szervezéstudomány megjelenéséig 11
1.2 A társadalomegészségtan és az egészségügyi szervezéstudomány fejlő-
dése és tárgya 15
1.3 A társadalomegészségtan és az egészségügyi szervezéstudomány fejlődése
Magyarországon 24
1.4 A társadalomegészségtan és az egészségügyi szervezéstudomány mód-
szerei 25
1.4.1 A statisztikai módszer 25
1.4.2 Történeti módszer 25
1.4.3 A gazdasági vizsgálatok módszere 25
1.4.4 Experimentális módszer 26
1.4.5 Az ankétmódszer (interjúmódszer) 26
1.4.6 Klinikai, laboratóriumi vizsgáló eljárások 26
1.4.7 Matematikai módszerek 26
1.4.8 Epidemiologiai módszerek 27
2. Az egészségügy története 28
2.1 Az egészségügy történetének főbb állomásai 28
2.2 A magyar egészségügy története 1918-ig 33
2.3 A Tanácsköztársaság egészségpolitikája 39
2.4 Az egészségügy helyzete a Horthy-fasizmus korszakában 45
3. A szocialista egészségügy alapelvei 53
3.1 A szocialista egészségügy alapelveinek kialakulása 53
3.2 A lakosság egészségügyi ellátása állami feladat 54
3.3 Megelőzés (prophylaxis, praeventio) 56
3.3.1 A megelőzés fogalmának fejlődése a Nagy Októberi Szocialista
Forradalom előtt 56
3.3.2 A megelőzés fogalmának fejlődése a Szovjetunióban, a Nagy Októ-
beri Szocialista Forradalom győzelme után 57
3.3.3 A megelőzés fogalmának fejlődése Magyarországon 58
3.3.4 A megelőzés elvének érvényesülése Magyarországon, a felszabadu-
lás után 58
3.4 A mindenki számára hozzáférhető, díjtalan és magas színvonalú egész-
ségügyi ellátás biztosítása 60
3.4.1 Az egészségügyi ellátás magas színvonala 61
3.4.2 Az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége 62


3.5 Az egészségügyi ellátás egysége 66
3.6 Az egészségügy a lakosság aktív tevékenységére támaszkodik 67
3.7 Az egészségügyi ellátás tervszerűsége 68
3.8 Az egészségügy osztályjellege 69
3.9 A szocialista egészségügy alapelveinek érvényesülése a magyar egész-
ségügy szervezetének kiépítésében 70

4. Közegészségügy — Járványügy 72

5. A felnőttek gyógyító-megelőző ellátása 79
5.1 A felnőttek kórházon kívüli gyógyító-megelőző ellátása 79
5.1.1 A kórházon kívüli ellátás fogalma 79
5.1.2 A körzeti egészségügyi szolgálat 80
5.1.2.1 Városi körzeti orvos 84
5.1.2.2 Falusi körzeti orvos 85
5.1.2.3 A körzeti orvosi munka távlatai 88
5.1.3 Üzemi egészségügyi ellátás 89
5,1.3.1 Az üzemi orvosi hálózat fejlődése 89
5.1.3.2 Az üzemi egészségügyi szolgálat feladatai 89
5.1.3.3 Az üzemi egészségügyi szolgálat szervezete 90
5.1.4 Szakorvosi rendelőintézeti szolgálat 91
5.1.4.1 A szakorvosi rendelőintézeti szolgálat fejlődése 91
5.1.4.2 A szakorvosi rendelőintézet feladatai 95
5.1.4.3 A szakorvosi rendelőintézetek típusai 95
5.1.4.4 A szakorvosi rendelőintézet szervezete és működése 96
5.1.4.5 Szakorvosi rendelőintézet belső munkájának szervezése 98
5.1.4.6 A szakorvosi rendelőintézetek munkájának mutatói 99
5.2 A kórházi gyógyító-megelőző szolgálat 100
5.2.1 A kórházi hálózat fejlődése 100
5.2.2 A fekvőbetegeket ellátó gyógyintézetek felosztása 104
5.2.3 A kórházak feladatköre 105
5.2.4 A kórházak szervezete,-működése 107
5.2;5 A kórhákak működését jelző mutatószámók 110
5.3 A szanatóriumi hálózat 114
5.4 Betegotthon 115

6. Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem 116
6.1 Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem fejlődése 116
6.2 Az an a-, csecsemő- és gyermekellátás feladatai és szervezete 119
6.2.1 Anyák egészségügyi ellátása 119
6.2.1.1 A terhesgondozás („kórházon kívüli ellátás") feladata és
szervezete 119
6.2.1.2 Szülészeti (kórházi) ellátás 121
6.2.2 Csecsemők és kisgyermekek egészségügyi ellátása 122
6.2.2.1 Csecsemők és kisgyermekek kórházon kívüli ellátása 122
6.2.2.2 Csecsemők és gyermekek kórházi ellátása 126
6.2.2.3 Bölcsődék, csecsemőotthonok, anyás-csecsemőotthonok 127
6.3 Iskolaegészségügy 128
6.4 Az anya-, csecsemő- és gyermekellátás helyzetéről 129
6.4.1 A munka minőségi mutatói 129
6.4.2 A születések és a művi vetélések számának alakulása 130

7. Népbettsségek elleni küzdelem — „Szakellátás" 133
7.1 „Népbetegség" — „szociális betegség" fogalma. — A szakellátás
fogai m a 133
7.2 A aziv és a keringési szervek megbetegedései elleni küzdelem 134
7.3 A rosszlndultatti daganatos megbetegedések elleni küzdelem 135
7.4 A tuberettlonls elleni küzdelem 137
7.5 A rhettmés betegségek elleni küzdelem ; 139


7.6 Elmeegészségügyi ellátás 140
1.7 A nemi betegségek elleni küzdelem 141
7.8 Országos Vértransfusiós Szolgálat 142
7.9 Országos Mentőszolgálat 143
7.10 Sportegészségügy 143
8. A gyógyító-megelőző ellátás sajátos munkamódszerei 144
8.1 Gondozás 144
8.1.1 A gondozás fogalma 144
8.1.2 A gondozóhálózat fejlődése 145
8.1.3 A gondozás munkamódszerei 145
8.1.4 Szűrés („screenelés") 147
8.1.5 Rehabihtáció 149
8.2 Nem fertőző betegségek epideiniologiája 151
8.2.1 Az epidemiologia fogalma, tárgyköre 151
8.2.2 Az epidemiologia alkalmazási területe 152
8.2.3 Az epidemiologiai munka módszertana 154
8.2.4 Az epidemiologiai munka menete 155

9. Orvosképzés, gyógyszerészképzés és középfokú képzettségű egészségügyi
dolgozók képzése 157
9.1 Orvosképzés — gyógyszerészképzés 157
9.1.1 Az egészségügyi felsőfokú oktatás fejlődése Magyarországon 157
9.1.2 Az orvosegyetemek feladatai és szervezeti felépítése 159
i 9.1.2.1 Orvosképzés 161
I 9.1.2.2 Gyógyszerészképzés 162
9.2 Orvostovábbképzés 162
9.3 Középfokú égészSégügyi személyzet képzése 164

10. Az orvostudományi kutatómunka szervezése 166
10.1 Orvostudóittányi kutatómunka 166
10.2 Az orvostudományi kutatómunka szervezése 167
10.3 Az orvosok és gyógyszerészek tudományos szervezetei 171
11. Gyógyszer- és műszerellátás 172
11.1 Gyógyszerellátás 172
11.2 Műszerellátás 174

12. Egészségügy és szociálpolitika 175
12.1 A szociálpolitika fögalma, az egészségügyi ellátás és a szociális gon-
doskodás kapcsolata 175
12.2 Munkaviszonnyal összefüggő szociális gondoskodás 176
•2.2.1 •A munkások és alkalmazottak segélyezése és társadalombizto-
sítása betegség és rokkantság esetén 177
12.2.2 Szociális gondoskodás a mezőgazdasági termelőszövetkezeti
tagokról és családjukról 178
12.3 Munkaviszonytól független szociális gondoskodás 179
12.3.1 Koruk és szociális helyzetük miatt állami gondoskodás körébe
tartozó állampolgárok 180
12.3.2 Egészségi állapotuk miatt csökkent munkaképességűvé vagy
münkaképtelenné váltak ellátása 181
•2.33 Elemi csapások vagy rendkívüli események által sújtottaktámogatása 182
12.3.4 A közvetlen állami szociális gondoskodás módjai 182
12.3.5 A szociális gondoskodás szervezete 184
12.4 Orvosok társadalombiztosítással és szociális gondoskodással kapcsola-
tos feladatai 185
12.4.1 A gyógyszerrendelésnek, a gyógyászati segédeszközök rendelé-
sének társadalombiztosítási vonatkozásai 185


12.4.2 A keresőképtelenség, munkaképtelenség megállapításának tár-
sadalombiztosítási vonatkozásai 187
13. Az egészségügy közgazdasági vonatkozásai 193
13.1 Egészségügyi terv 194
13.2 Egészségügyi tervünk fő szakaszai 197
13.3 Egészségügyi költségvetés 199
13.4 Távlati tervünk néhány jellemzője 200
14. A magyar egészségügy szervezete és működése 202
14.1 Az állami irányítás szervei 202
14.1.1 Az államhatalom szervei 203
14.1.2 Az államigazgatási szervek 203
14.1.3 A szakigazgatás szervei 203
14.1.4 A szakmai irányítás szervei 205
14.2 A társadalmi szervek 206
14.2.1 Az egészségügyi állandó bizottság 207
14.2.2 A szakszervezetek 207
14.2.3 A Magyar Vöröskereszt 208
15. Egészségügyi statisztika (Írta: Dr. Dubovitz Dénes és Dr. Somogyi György) 209
15.1 Az egészségügyi statisztika tárgya és feladata 209
15.2 A statisztikai munka menete 210
15.2.1 Statisztikai program 210
15.2.2 Statisztikai felvétel 211
15.2.3 Statisztikai feldolgozás és elemzés 216
15.2.3.1 Csoportosítás 218
15.2.3.2 Statisztikai sorok 219
15.2.3.3 Statisztikai táblák 221
15.2.3.4 Statisztikai viszonyszámok 225
15.2.3.5 Standardizálás 227
15.2.3.6 Átlagok 228
15.2.3.7 Matematikai statisztikai értékelési mutatók 230
15.2.3.8 Grafikus ábrázolás 234
15.2.3.9 Az elemzés általános szempontjai 236
15.3 Az egészségi állapot statisztikája 237
15.3.1 Népesedésstatisztika 237
15.3.1.1 A lakosság száma és kor szerinti structurája 238
15.3.1.2 Természetes népmozgalom 239
15.3.1.2.1 A természetes népmozgalom mutatói 239
15.3.1.2.2 Születési statisztika 241
15.3.1.2.3 Halálozási statisztika 241
15.3.1.2.4 A halálozás structurája 242
15.3.1.2.5 Csecsemőhalálozás 243
15.3.1.2.6 Természetes szaporodás 245
15.3.2 A népesség testi fejlettsége 246
15.3.3 Megbetegedési (morbiditási) statisztika 247
15.3.3.1 Általános morbiditási statisztika 248
15.3.3.2 A morbiditás epidemiologiai vizsgálata 249
15.3.3.3 Baleseti statisztika 249
15.3.3.4 Keresőképtelenséggel járó morbiditás 250
15.3.3.4.1 A keresőképtelenséggel járó megbetegedések
alakulása kor és nem szerint 250
15.4 A statisztikai munka szervezete 254
Név- ésitárgymutató 255


Simonovits István, Dr.

Simonovits István, Dr.  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...