Tatárszentgyörgy története

Közel tíz éve foglalkoztam már a térség - s benne Tatárszentgyörgy - helytörténetével, ennek ellenére (vagy talán épp ezért?) nem kevés fenntartással fogadtam a felkérést e monográfia megírására. Minél többet lapozgattam aztán a forrásokat, annál inkább szaporodtak a megválaszolandó kérdések, s végül ez, vagyis az ismeretlen feladat megoldásának lehetősége volt, ami elcsábított. Egy évvel később, 1989 júliusában mégis váratlanul ért Krizsán Lászlóné nyilatkozata a Pest Megyei Hírlapban e "megbízás" elvállalásáról, tudniillik - noha a tanulmány harmada készen állt - még magam sem láttam a munka végét! Azt, hogy lesz-e elég forrás az újabb (egyre szaporodó) problémák tisztázására, s képes leszek-e a világ gyors változásai közepette maradandó, a kor követelményeit s a tudomány igényeit kielégítő mű elkészítésére. Szerencsére kiváló segítőtársakra találtam: helyben Gazdik Lajosné, Szlama Imre, Tóth Ferenc, Tarján András, Hernádi Lászlóné és mások, a megyei levéltárban Egey Tibor és Rácz Katalin személyében. Bevallom, bárkihez fordultam (legyen az közismert régész, történész, etimológus, szociológus vagy politikus) mindenki készséggel támogatott. Köszönet érte valamennyiüknek, különösen lektoromnak, a szakmai bírálat keretében nyújtott segítő javaslataiért! Nélkülük, s az anyag rendezésében, feldolgozásában közreműködő feleségem segítsége nélkül aligha lehetett volna egy olyan - néhány területen talán az egész régió helytörténetéhez értelmezési keretet adó - tanulmányt írni, amivé végül (remélem) sikeredett. E vaskos kötet természetesen főleg Tatárszentgyörgy mai és leendő lakóinak szól, de azok százainak is, akiket a munka, a hivatás az elmúlt fél század alatt máshova szólított. Hadd ajánljam hát mindannyiuk figyelmébe eredetük, múltjuk e kötetbe foglalt történetét, éspedig önnön őseik hitvallásával, melyet közel kétszáz esztendeje vetettek papírra.

Mutass kevesebbet