Te csak pipálj, Ladányi / Földiekkel játszó égi tünemény / Most kél a nap

Csathó ​Kálmán nevét leginkább a Te csak pipálj, Ladányi című kisregénye s az ebből készült színműve tette ismertté. Nem véletlenül: a gazdag és nagyvonalú magyar vidéki birtokos, Ladányi történetében, vagyonának váratlan szertefoszlásában Csathó a századforduló Magyarországának egyik fenyegető, akut gondját, az úri osztály elszegényedését örökíti meg és tragédiáját oldja fel óvatos, finom mozdulatokkal, szellemes, kedves idillben. Nemcsak Móriczot, a maga módján Csathót is foglalkoztatta a társadalmi átrétegződés, a birtokosság eladósodása, a hozzá nem értő gazdálkodás következtében elolvadó nagybirtokok, a pénz és a születési előjogok különválása és szembefordulása: regényeinek sokszor ez az alaphelyzete. A sötét kontúrokat azonban nála szerelmi bonyodalmak fordulatai töltik meg, aminthogy a Most kél a nap is az osztálykülönbségeken átívelő nagy szerelem regénye a társadalmilag alacsony besorolású, bár nagyon gazdag örmény trafikos leánya és az előkelő főispán fia között. Csathó legszebb regénye, a Földiekkel játszó égi tünemény más téma, más kor: Csokonai-életregény. Romantikus feldúsítás nélkül, természetes életközeliséggel beszéli el a költő szerelmét és válását Lillával, Lillától: küszködését, hogy megéljen egyedül költészete után, lapot alapítson, s általában: terjessze, népszerűsítse a magyar kultúrát, gazdagítsa a nyelvet, s pártolókat találjon a magyar művelődés ügyének. A Csokonai-regény Csathó egyik legjobb műve: ballaszt nélkül érvényesülnek benne írói erényei: a kedélyes, könnyed elbeszélés, hangulatos, gördülékeny írásmód, a karakteres jellemfestés. Minden alakja él, színes: mellékalakjai zsánerfigurák, főhősei kissé komikus és szánni-szeretni való jellemek.

Mutass kevesebbet