Technika és rendszer

Technika és rendszer: két olyan szó, amelyet szinte mindennap használunk. Még a szókapcsolat is ismert mind a technikai rendszer, mind a rendszertechnika formában. Ennek ellenére kevés olyan szavunk van, amelyet oly sokféleképp értenének - gyakran félreértenének - mint a rendszer vagy a technika. E jegyzet keretében nincs lehetőség a technikai folyamatokkal és rendszerekkel részleteiben is foglalkozni. A legfőbb területeken erre megfelelő szakkönyvek állnak rendelkezésre. Célom az volt, s ezt akarja a cím is kifejezni, hogy - egyrészt elősegítsem a technikai ismeretek rendszerezését, - másrészt bemutassam a rendszerszemlélet - egy lehetséges - "technikáját". A szemléletmód megértéséhez a következő alapelveket kell előrebocsátani: 1° Minden ismeretrendszer, minden elmélet az objektív világgal foglalkozik. (Pontosabban: minden tudatforma - ismeretrendszer, tudomány, művészet, filozófia, vallás s i.t. - az objektív világ tudati visszatükröződése.) 2° Minden, ami létezik, végtelen. Paradoxonnak tűnik: minden, ami létezik, végtelen, csak az emberi megismerőképesség véges. (Mégsem paradoxon, mert a létezőn most csak az objektív világot értjük.) 2.1° A térben és időben végtelent Univerzumnak nevezzük. (Legyen szabad a továbbiak szempontjából lényegtelennek minősíteni, hogy a tér "végtelen" vagy "véges, de határtalan".) 2.2° Bármely kis részét is vesszük ennek az Univerzumnak, az végtelen sok tulajdonsággal rendelkezik. (Ez a kijelentés látszólag semmitmondó, hiszen pl. a Filozófiai Kislexikon szerint a tulajdonság "a tárgynak az az oldala, amely meghatározza különbözőségét vagy egyezését más tárgyakkal".) A végtelen sok tulajdonság együttesét, egy reprezentációját állapotnak nevezzük. (Ebben a felfogásban az állapot alapfogalom, azt a "címkét" jelenti, amely az Univerzum egy részét jelöli és megkülönbözteti az Univerzum más részeitől.)

Mutass kevesebbet