Teknősök végtelen sora

„Úgy néz ki, a megérzéseim most sem csaltak meg: John Green munkássága nem nekem való. Elismerem, hogy vannak jó ötletei, melyek nem csak az egyediségükkel, hanem a kivitelezési formákkal is nagyot alkotnak, ám messze nem elég egy jó történethez. Véleményem szerint a regényben a főszereplőn kívül nincs semmi kézzel fogható. Minden mesterkélt, elveszik a lényegtelenség óceánjában. Arról már nem is beszélve, mennyire valótlan alapokra építette fel az egészet. Törvényszerűen nagyot szeretett volna alkotni, valami újat, amire senki sem mondhatja rá, hogy sablonos. Ez, ha úgy nézzük sikerült is neki, ám túllépte a hihetőségi határt, ami miatt a nagy része lényegét veszti. Emellett pedig a megfelelő kifejtést sem kaphatja meg az olvasó. Példának okául nincs még csak körvonalasan se megadva, honnan indult Aza mentális betegsége. A kezelése egy vicc. Egyik karakter sem tudja, mit jelent a felelősség. Ha tudnák, akkor ez a szerencsétlen lány már rég a javul útjára lépett volna. Sajnálom, de úgy érzem, a John Green-nel tett pályafutásom hamvába holt lett. Nem hiszem, hogy a közeljövőben fogok vele még próbálkozni. Esetleg majd a későbbiekben kap tőlem még egy-két esélyt – hiszen senkit nem ítélhetünk el egy írása alapján –, de még ezt sem tartom valószínűnek. Egy szerző sem lehet minden olvasóval kompatibilis. John Green-nel nem tudtam megtalálni a közös hangsúlyt.”