TELCS EDE

A kötet a Forum Könyvkiadó Intézet tavaly újraindított képzőművészeti kismonográfia sorozatának második kiadványa. A magyar és az európai művészetben is jeles szobrász és éremművész, Telcs Ede Baján született 1872-ben, gyermekkorát Szabadkán töltötte. Életét, éremművészetének három korszakát és itteni kötődéseit kutatja a gazdagon illusztrált könyv. A kötet szerkesztője Ninkov Kovacsev Olga, szerzője a topolyai származású Baranyi Anna művészettörténész, éremszakértő. Arra törekedtünk, hogy úgy a szakember kollégák számára, mint az érdeklődő olvasóknak egy érdekes és hasznos könyvet adjunk a kezébe, és hogy mindenképpen Telcs Ede művészetét közelebb hozzuk hozzájuk. Baranyi Anna művészettörténész, éremszakértő. Telcs Ede (1872-1948) szobrász- és éremművész élete, valamint munkássága három országhoz kötődik: Szerbiához, Magyarországhoz és Hollandiához. Szabadkán nőtt fel, ehhez a városhoz fűzik gyermek- és ifjúkori színes emlékei. Itt állították fel 1901-ben első köztéri szobrát, az Erzsébet királynőmellszobrot. Ennek a városnak ajándékozta az első nemzetközi sikert aratott alkotását, A két bornemissza (1893) szoborcsoportot, a szabadkai gimnáziumnak pedig az Állami Nagy Aranyérmet, amellyel 1908-ban tüntették ki. Topolyán és Szilágyin köztéri szobra áll, Apatinban pedig egyáltala készített síremlék található. Szobrászművészetéről, így a felsorolt példákról is, bővebben a második kötetben írunk, most pedig éremművészetét mutatjuk be, amelynek példáit a Szabadkai Városi Múzeumban és a belgrádi Nemzeti Múzeum gyűjteményében is őrzik. Ifjúságának városában, a Szabadkai Városi Múzeum Vajdasági Magyar Galéria (1830-1930) című állandó tárlatán, egy különálló kisebb termet kapott, mert vajdasági kötődése mellett Szabadka és a tágabb régió első akadémiai képzettségű szobrászművésze.

Mutass kevesebbet