Telefon-papa

"Sokáig azt hittem, hogy a telefont apu találta fel. Ezt a hiedelmemet táplálta az a körülmény, hogy amióta megszülettem, mindig együtt láttam őket: a telefont és a papát. Szűts azt mondta, hogy ez marhaság, asztal is volt mindig a lakásunkban, azt mégsem az én papám találta fel, hanem az övé, aki igenis asztalos. Mire önérzetesen kijelentettem, hogy az én édesapám pedig telefonos! Saját szememmel láttam, amikor rázta, verte, szétszedte, majd összeszerelte a készüléket, mert az süket volt. Mindig féltem, hogy ha egyszer én is megsüketülök, ugyanolyan dühösen fog megrázni apu, mint a telefont." - Andrist a szülei kicsi gyerek korától telefonon nevelik, ellenőrzik, utasítgatják. Nem csoda hát, hogy a kisfiú egy időben szinte mozdulni sem tud a készülék nélkül. Később válogatott eszközökkel próbál megszabadulni az átkos masinától, mindhiába. Ám egy napon mégis hálás lesz neki, mert egy olyan kedves öreg barátot talál a telefon jóvoltából, akivel minden titkát megoszthatja, apróbb-nagyobb bajaiban tanácsot kérhet tőle. Katkó Istvánnak mai gyerekproblémát elénk táró, kedves, szelíd humorú regényét, melyből tévéjáték is készült, Würtz Ádám rajzaival jelentetjük meg."

Mutass kevesebbet