Településtörténeti kutatások

A Kecskeméti Katona József Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont közös kiadványa, az Archaeologia Cumanica 3 (2014) száma két Bács-Kiskun megyei lelőhely interdiszciplináris kutatási eredményeinek a publikációit tartalmazza. Az első fejezet Castrum Tetel Program (Solt-Tételhegy) – eredmények és perspektívák címmel a Kalocsai Sárköz és a solti síkság határán 2005 óta folyó tervásatásokról 2010-ben tartott kecskeméti konferencia előadásai alapján készült tanulmányokat sorjázza. Az eddigi ásatások során egy többszörösen megújított, őskori (középső bronzkori) eredetű erődrendszert, egy fontos kora Árpád-kori egyházi építményt, valamint több korszakot érintő településrészleteket és temetkezési helyeket találtak. Mivel a terület Magyarország azon részei közé tartozik, ahol a legkevesebb írott forrásanyag maradt fenn a középkor századaiból, a további kutatásokra vár annak eldöntése, hogy az egykor Fejér megyéhez tartozó solti ispánság területén milyen jelentőségű központ, mely időszakokban és milyen funkcióval jött létre e Duna melletti stratégiai jelentőséggel bíró mintegy százhektáros ’tanúhegyen’. A kiadvány második része, az Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában című tanulmány alapos feldolgozását adja annak az 1997 nyarán történt régészeti feltárásnak, amely egy autópálya-építéshez létesített földnyerő helyen, az Amler-bányában történt. A dolgozatban számos olyan értékes megállapítás található, amely újabb vizsgálatok kiindulópontjává válhat, mint például a veremházak funkcionális elemzése, a kerámialeletek pontosabb keltezésére alkalmas megkülönböztető jegyek elkülönítése vagy a korabeli szórványtelepülések kimutatásának a kérdése a kiskunfélegyházi határban régészeti eszközökkel rögzített nyomok alapján.

Mutass kevesebbet