Tér-rétegek

A ​tér kutatása a fizika szempontján túlmenően a 20. század építészetelméleti és filozófiai kutatásainak egyik központi tartalma, amely az építészeti gyakorlat valóságában is befolyásolta térrel való kapcsolatunkat. A kutatási téma filozófiai mélységű (Heidegger, Bollnow, Derrida, Deleuze, Virilio és sokan mások) felvetését és megalapozását követően a század közepétől sorra-rendre alakultak ki azok a kutatási területek, amelyek egy-egy tudományág szempontjából vizsgálták a témát. Ezek közül feltétlen kiemelést érdemel a környezetpszichológia, amely önmaga által definiált folyamatos határhelyzetben van, lételeme az interdiszciplinaritás. Ennek a tanulmánykötetnek is ez a célja: összekötni a földtudományok ezen belül a geológia és a társadalomföldrajz vizsgálati területeit a környezetpszichológiai térkutatással, így gazdagítva az egyes önálló diszciplínák sajátos szempontrendszerét, és segítve a tudományközi kommunikációt is. Cságoly Ferenc, Kossuth díjas építész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja A tér rétegei és kölcsönhatásuk elemzésére különösen alkalmasnak tűnik a város mint tanulmányterület. Az évszázadok vagy akár évezredek óta egymásra települt társadalmak jól elemezhető, ma már föld alatt lévő rétegeket hoztak létre. Ezek egyben a geológiai közelmúlt történeti emlékeket is tartalmazó rétegsorai. A mélybeli és a földfelszíni jelenségek kitűnően dokumentálják az eltérő földtani adottságok társadalmi hasznosítására irányuló törekvéseket. A kötet a különböző tudományterületek közötti kommunikáció fontosságát is hangsúlyozza. Nemcsak a földtudományokon belüli ezért egymással határos területek (városföldrajz és -geológia) eltérő megközelítése eredményezheti új gondolatok születését, de a földtudományi látásmód megtermékenyítőleg hat a bölcsészettudományok vagy a társadalomtudományok számára is. Mindszenty Andrea geológus, DSc, egyetemi tanár

Mutass kevesebbet