TÉRKÉP, CSATA UTÁN - MAGYARORSZÁG A BRIT KÜLPOLITIKÁBAN 1918-1919 -

Arday Lajos, történész, politológus (Nyíregyháza, 1935) Debreceni Református Kollégium, KLTE magyar-történelem (1959), angol (1961), ELTE orosz (1964) szakos oklevél. A MÁVAG-ban gépmunkás, revizor, majd Debrecenben tanszéki demonstrátor, levéltáros, gimnáziumi tanár. 1962-től a BME nyelvtanára. 1976-77 MTA tudományos munkatárs; 1981-90 a Nemzetiségi Komplex Bizottság tagja, titkára; a Magyar Külügyi Intézet (1979-1987), a Magyarságkutató, majd a Közép-Európa Intézet (1987-1995) tudományos főmunkatársa. Kutatási területe: Nagy-Britannia, magyar-angol kapcsolatok a 20. században, kisebbségek, identitás, biztonságpolitika Kelet-Közép- Európában. Egyetemi doktor (1966), a történettudomány kandidátusa (1975), az MTA doktora (történelem, 2005). * * * " ... A külföldi levéltári tájékozódáshoz ... a magyar historikusok csak a hetvenes években kezdtek hozzájutni. Alighanem Arday Lajos volt az első közöttük. Munkája hű lenyomata annak, hogy a hetvenes évek derekán miképpen látta egy jól tájékozott történész a gazdag angol levéltári források birtokában hazánk 1918-19-es nemzetközi helyzetét. ő az angol iratok megismerését tűzte ki céljául..." " ... A könyvben szinte lépésről lépésre nyomon lehet követni azt a harcot, amely során a brit külpolitikában elbukik a nagyhatalmi státusú Ausztria (-Magyarország) megőrzésében elsődleges angol érdeket látó felfogás. S miközben a Monarchia szétzúzása került napirendre, a döntéshozók között nem kevesen voltak, akik tudták, hogy végzetes irányba viszik (hagyják) a dolgokat" (Pritz Pál) " ... A kétoldalú kapcsolatok kutatása terén talán senki sem tett többet Arday Lajosnál ... kutatásainak egyik kiemelkedő jelentőségű eredménye a trianoni határok meghúzásával kapcsolatos brit szerep feltárása." (Egedy Gergely) " ... Időben újkeletű, tudományos alaposságú mű - a legjobb könyv, amelyet Trianonról írtak." (Nemeskürty István)

Mutass kevesebbet