Területi egyenlőtlenségek nyomában a 18. századi Magyarországon

A 18. század történetének sajátos olvasatát adja szerző és az MTA BTK Lendület "Tíz generáció" projekt kutatócsoportja, amikor földrajzi és statisztikai módszerekkel keresnek választ történeti kérdésekre. Kutatásuk fókuszába a társadalmi rétegek vizsgálata helyett a területi differenciáltság mértékét, aspektusait és változásait helyezik - kitekintéssel a török kor előtti és a 19-20. századi helyzetre is. A kötet fejezetei az adatbázisba integrált 18. századi településsoros országos összeírások térképi-történeti statisztikai elemzésén alapulnak. Szakítva a fejlettség fogalmának szűken értelmezett GDP-centrikus megközelítésével, a rurális viszonyok bemutatásához komplex, a kulturális színvonalat és életminőséget is magába foglaló fejlettség és az egyenlőtlenség mértékét kombináló modellt alkalmaznak. Kiemelik, hogy a területi differenciák hasonló szereppel bírnak, mint a társadalmi különbségek, miközben a hagyományos kutatás kategóriáit, a társadalmi csoportok, birtok-és településtípusok sajátosságait is statisztikai elemzésnek vetik alá. Választ keresnek arra, hogy az egyes tényezők milyen mértékben járultak hozzá az életminőséghez. A geográfia mai módszereinek átvétele a korábbi korszakok centrum-periféria vizsgálatánál segíti a földrajz és a történelem, a múlt és a jelen párbeszédét.

Mutass kevesebbet