Testamentum

"Csiffáry Gabriella munkája nagyszabású, koncepciózus, szakmailag érezhetően szenvedélyes vállalkozás. A Testamentum című végrendelet-összeállítás jelentős segítséget nyújthat a magyar történelem és társadalomfejlődés, a hazai szokásrend, kultúra mai áttekintéséhez, értelmezéséhez - hiszen speciális szemszöget és egyedi metszetet kínál. A gyűjtemény mint olvasmány is igen érdekes, mondhatni: regényes - és a szövegek sora négyszáz év magyar nyelvi és stílusvilágának foglalata." (Tarján Tamás) Részlet a bevezetőből: "Hajlamosak vagyunk visszafelé írni a történelmünket! Ezért a múltra mint idegen kultúrára kell tekintenünk, melynek elemeit nem a mi értékrendünk szerint kell megítélni, hanem eredeti jelentésében. Olyan források vizsgálatát kell elvégeznünk, mellyel rekonstruálni tudjuk a múlt különböző kultúráinak társadalmi és szellemi arculatát. Kötetünk ehhez a feltáró munkához nyújt eddig ki nem aknázott, új forrásokat. Jelen könyv a magyar szellemi élet kiválóságainak végrendeleteivel ismerteti meg az olvasót. Gyűjteményünkben magyar írók, költők, képzőművészek, színészek, zenészek, tudósok, valamint politikusok testamentumai kerülnek bemutatásra. A közel 400 évet felölelő gyűjtemény 61 személy végrendeletét tartalmazza. Jelentős részük - melyek eddig csak a szűk szakmai közönség számára voltak hozzáférhetőek - most kerül először publikálásra. A végrendeletek részben közgyűjteményekben lévő írói hagyatékokból (levéltárak, kézirattárak, levelestárak stb.), részben pedig könyvekben és folyóiratokban megjelent írásokból kerültek ki. Olyan ismert személyek tollából származnak, mint Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Petrőczi Kata Szidónia, Bethlen Kata, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Martinovics Ignác, Bessenyei György, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Madách Imre, Jókai Mór, Zichy Mihály, Jászai Mari, Egressy Gábor, Arany János, Munkácsy Mihály, Vajda János, Károlyi Mihály, Görgey Artúr, Tisza István, Herczeg Ferenc és Szabó Dezső. A hagyományos végrendeletek mellett helyet kaptak kötetünkben olyan szellemi, politikai és irodalmi testamentumok is, melyek nem hordozzák magukon e dokumentumtípus jellegzetes karakterjegyeit. Ennek ellenére szerepelnek gyűjteményünkben, mivel jól érzékeltetik a végrendeletek tartalmi és formai sokszínűségét. Így megismerkedhetünk például Bocskay István, Bethlen Gábor és Martinovics Ignác politikai, Cserei Mihály és Somlay Artúr szellemi, vagy Benedek Elek irodalmi testamentumával.Mindemellett a testamentumoknak egyik érdekes válfajával, az ún. végrendeleti levéllel is találkozhat kötetünkben az olvasó. Kőrösi Csoma Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Jászi Oszkár utolsó kívánságát tartalmazó levele képviseli a testamentumoknak ezt a típusát. Kötetünk a szóbeli végrendeletekre is kitér, melyek a régmúltban ugyanolyan hangsúlyt kaptak, mint az írásbeli végrendeletek. Deák Ferenc és Kaffka Margit utolsó akarata ebben a formában maradt fenn. (...) A testamentumok mind kultúrantropológiai, mind mentalitástörténeti szempontból fontos dokumentumok, melyek a társadalomtörténeti vizsgálatok igen fontos forrásai. Segítségükkel vizsgálható a különböző korokban élő emberek mentalitása, személyek közötti viszony és kapcsolatrendszerek, vagyoni állapotok, vagy a családon belüli örökösödési stratégiák alakulása. De következtethetünk ezekből a forrásokból mindazokra a szokásokra, sajátos észjárásra és viselkedésformákra, melyeket más dokumentumok nem árulnak el. A családi kapcsolatok más szinten jelennek meg: például a férj és feleség közötti, vagy szülő és gyermek közötti viszonyban, illetve az egyes családi rituálékban: házasság, keresztelés, temetkezési szokások. Fontos célja volt az állandó bizonytalanságban élő embernek, hogy átörökítse vagyonát és létét a családra, a vele vérségi kapcsolatban lévő utódokra. Ezért a családfő kötelességének tartotta, hogy fiát vagy fiú utódait tegye meg örökösévé..."

Mutass kevesebbet