Testvérek a keresztben

Alekszej Remizov (1877-1957) minden idők legfurcsább írói közé tartozott. Mint Fegyin írja róla: "Egész élete és írásműve stilizációból állott - csaknem tréfa, kedvtelés, de mennyire végzetes, és mennyire szívtépő tréfa! Ha volt valaha a világon bohóctréfa, de nem a színpadon, hanem a hétköznapi emberi életben, akkor az orosz földön bőséggel akadtak rettentő és szerencsétlen harlekinek, akiket a felöltött álarc meggátolt a földi boldogság élvezésében - és alighanem Remizov volt köztük a fővezér." Magyar méltatója - Bakcsi György - szerint: "Ezt az embert ízekre szaggatta az általa teremtett és felidézett álomvilág, olyasmiket látott, mint napjaink narkotikum korbácsolta hallucinálói, de ő minden külső hatás nélkül bármikor fel tudta idézni a népi misztikum ördögeit, manóit, boszorkányait; számára az élet összefonódott a látomással, az abszurdum volt a realitás." A Szovjetunióban az újrafelfedezés erejével hatott az emigrációban meghalt Remizov válogatott műveinek, köztük az 1910-ben írt Testvérek a keresztben című regényének 1978. évi kiadása. A regény - az életmű egyik legjellegzetesebb darabja - első ízben jelenik meg magyarul, s előkészületben van a szerző válogatott elbeszéléseinek magyar nyelvű kiadása is.

Mutass kevesebbet