Titkosírások

Az ​államigazgatásban, a diplomáciában, a hadászatban, a tudományos életben sokszor előfordult a történelem során, hogy az információkat titkosították, méghozzá úgy, hogy értelmüket, jelentésüket csak az fejthesse meg, akit illet. A titkos üzenetek továbbítására sokféle módszer volt használatban, ezek legérdekesebbje a titkosírás, amelynek lényege, hogy az információt kódolják. Vagyis az eredeti helyett egy olyan másik üzenetet küldenek, amelyből a megfelelő kód segítségével megfejthető a valódi értelme. A legrégebbi titkosírást, amelyről az utókornak tudomása van, a spártaiak szkütaléját már az i. e. 7. században használták. Sok egyéb közt ismert, hogy Gárdonyi is titkosírással írta naplóját, amelyet csak 1965-ben sikerült megfejteni. Megyesi Zoltán a legegyszerűbbtől a bonyolultabbak felé haladva ismerteti meg olvasóit a titkosírás különböző fajtáival, a betűkódossal, számkódossal, a jelekből építkezőkkel, bemutatva azokat a módszereket is, amelyekkel a biztonság növelhető, a kódok megfejtése nehezíthető. Bevezet a betűkeverés, a számrendszerek, a matematikai műveletek nyújtotta lehetőségekbe is. A különféle típusú titkosírások megértését és alkalmazását fejezetenként feladatok segítik. – A kötet főként a fiatalok, közülük is elsősorban a matematikai érdeklődésűek figyelmére érdemes.

Mutass kevesebbet