Töredék-óda Budapesthez

Devecseri Gábor ifjúkora szerencsésnek nevezhető, mert szülei baráti kapcsolatban voltak Karinthyékkal és azok barátaival. Rendszeresen látogatták a Hadik Kávéház-ban összegyűlt írók összejöveteleit. Gábor szinte családtagjainak, közeli barátainak érezhette a „Hadik asztal" nagyjait, ugyanakkor áhítatos tisztelettel rajongott értük. Ez a kettősség adja meg elemző-emlékező írásainak bensőséges hangvételét. A szeretetteljes és tiszteletteljes iróniával megformált írások emberi közelségbe hozzák a korszak nagy íróit, különösen a „Nyugat" mestereit. Karinthy mellett Kosztolányit, Füst Milánt, Babits Mihályt, Somlyó Zoltánt és másokat. Megemlékezik a fiatalabbakról is. Megjelenik az írásokban Tersánszky Józsi Jenő, József Attila, Berda József és sokan mások. Devecseri saját korosztálya is felbukkan több lírai tanulmányában, köztük jónéhány feledésbe merült tehetség, mint például Hevesi András vagy Füsi József. Budapest irodalmi életének pezsgéséről számol be az „Irodalmi pincék és padlások" című emlékező füzérben; a „Nyugat" estjeiről a Britannia kávéház különtermében, melyeken Szabó Lőrinc és Illyés Gyula is megjelentek; a Zeneakadémia „Nyugat" estjein, ahol a költők egymás verseit szavalták s melyeken hol a sors, hol a költőtárs tréfálta meg az előadót, a hallgatóság derültségére. Beszámol a „Szép Szó" Thomas Mann estjéről. Melyen az egyetlen napra Budapestre érkező emigráns írófejedelem műveiből olvasott fel. József Attila az ünnepi alkalomra a nagy író üdvözlésére verset írt. De ennek előadását betiltották. Szó esik vidám kirándulásokról is, melyek főszereplője Kerényi Károly, a szeretve tisztelt ókortudós professzor. Emlékező elemzések mellett, Devecseri Gábor Budapestről és Budapesthez írt vallomásos versei is helyet kapnak a kötetben. A „Budai hegyek utcáiról" szólnak; a szeretett Lágymányosról, meg a pesti utcákról, terekről, hidakról, életének „Kínzóan izzó magváról"; a szülőföldről.

Mutass kevesebbet