Történelmi és irodalmi tanulmányok I-III.

Báró Kemény Zsigmond. Történelmi és irodalmi tanulmányok. I.-III. kötet. Budapest, 1906-1907. Franklin-Társulat (ny.). 1 t. + [6] + 343 + [1] p.; 354 p.; 216 p. Első kötet.: A mohácsi veszedelem okairól. - Emlékirat 1849-ből. - Gróf Széchenyi István. Második kötet.: A két Wesselényi Miklós. - Erdély közélete. - Eszmék a regény és dráma körül. - Élet és irodalom. - Arany Toldija. Harmadik kötet.: Szinművészetünk ügyében. - Szalay “Magyarország története” czimű munkájáról. - Maculay “Angila története” czimű munkájáról. - Idősb Szász Károly. - Vörösmarty Mihály. - Classicismus és romanticismus. - Elnöki beszédek I-II. Előszó: "Báró Kemény Zsigmond politikai és irodalmi tanulmányait először 1870-ben adtam ki két kötetben. A jelen kiadás bővebb az előbbinél s három kötetre terjed. Kemény nem szándékozott összegyűjteni kisebb tanulmányait. Nem egyszer unszoltam erre, de mindig eredmény nélkül. Úgy vélekedett, hogy e folyóiratok, lapok számára, a pillanat szükségeihez képest gyorsan írt s inkább vázolt, mint kidolgozott munkák csak úgy érdemelnék meg az összegyűjtést. ha egyiket-másikat egészben vagy részben átdolgozhatná, mihez sem kedve, sem ideje. Hiába mondtam, hogy így is becsesek s irodalmunkban már annyiban is hézagot töltenek be, a mennyiben az illető tárgyakról jobb dolgozatokat nem birunk. Ellenvetéseimet nem találta elég alaposaknak s megmaradt szándéka mellett. Néhány év múlt el. Egy estve 1867-ben a Pesti Napló szerkesztőségében többen voltunk együtt. Alkotmányunk visszaállítását s a magyar minisztérium kinevezését ünnepeltük. Sokat beszéltünk politikáról, de szóba jött az irodalom is. Én a többek közt megemlítettem, hogy ez esemény bizonyos tekintetben legkevésbé örvendetes irodalmunkra nézve. Míg új erők támadnak, némi szünet fog beállani, mert az írók nagy részét benyelik a miniszteri irodák s a politikai hullámzó élet árja. Az ily idő kiválóan alkalmas a régibb írók új kiadására, vagy összegyűjtésére oly kisebb munkáknak, melyek folyóiratok- vagy lapokban eltemetve, a nagy közönségre nézve elveszettnek tekinthetők. Szóba hoztam Kemény kisebb tanulmányainak összegyűjtését is. A társaság túlzottnak találta aggodalmamat, de óhajtásomat helyeselte. Kemény jó kedvében van-e, vagy hogy szabaduljon a zaklatástól, engedett a kérésnek, arra az esetre, ha valaki elvállalja kisebb munkái összegyűjtését. Én felajánlám magamat a gyűjtemény szerkesztésére, de elfoglaltságom miatt igéretemet csak az 1870 évben teljesíthettem." (Báró Kemény Zsigmond Összes Művei. Kilenczedik - Tizedik - Tizenegyedik kötet.) Egységes vászonkötésben.

Mutass kevesebbet