Toxikoma

Tetszett a borító (a kiemelkedő minősége különösen – a Győző arcfotós 2012-es első kiadás van belőle), ill. helyesírási hiba se rémlik belőle, ráadásul magyar igaz történet' szóval jár az 5* A történetből készült filmet nem láttam, de így olvasás után nem is érdekel, mert jó eséllyel nem egy „top10 droggal kapcsolatos movie”, így inkább megmaradok a könyvélménynél ééés filmes [snitt] oldalon se nagyon lelkesednek érte). OFF: engem vmiért extrán érdekel ez a drog-téma --> valószínű, hogy a (mára már kultikus) Trainspotting c. film épp jó korszakban kapott el és azóta számtalan film-és könyvélményem volt a témakörben (még itt molyon külön polcot is csináltam „kemikáliák” címmel a saját könyveimnek) OFF vége. Tetszett a könyv közvetlen stílusa – kb. mintha szemben ülne velünk Győző egy sörpadon és úgy mesélné el a leírt dolgokat (akár egy hangoskönyv is kijöhetne belőle, de talán nem is baj h még sincs ilyen, mert a fejezetes felosztás miatt, szerintem elég könnyen & gyorsan olvasható). Összefoglalva: ha kell egy ajándékkönyv ismerősödnek, akinek tetszett a Trainspotting / Rekviem egy álomért (mármint az a film „nem tetszhet”, mert annyira naturalista, de egyszer mindenkinek látni kell) / A por / esetleg még az..Egy kosaras naplója c. film, akkor ez tökéletes könyv lesz neki:)

Nekem ez a könyv félelmetes volt..Nem olyan értelemben, mint egy horror, vagy pszichokrimi, hanem a mögöttes tartalom miatt, amiatt hogy belegondolsz, emberek hova juthatnak el a sok magukba szívott, adott szintetikus csodaszer miatt. Ahogy kivetkőznek emberi mivoltukból, és ahogy hagyják, hogy a drog irányítsa az életüket..Nincs jogom elítélni emiatt senkit, miért tenném. De többször rácsodálkoztam az olvasás során, hogy nem látod mivé leszel? De nyilván az ilyen ember nem látja, nem fogja fel, mikor lépte át azt a határt, ahonnan már nagyon nehéz a visszautat megtalálni. Van akinek sikerül és van aki odaát marad – örökre. Döbbenetes! De mégis valahogy nem hagy értintetlenül, elgondolkoztat..És én például érdekes dologra jöttem rá, ahogy olvastam..Sosem próbáltam ki semmi ilyesmit, én valahogy mindig az az elvarázsolt kislány voltam, akivel és aki körül nem történt semmi, ilyesmi sem. Vagy csak szimplán nem vettem észre :-D Ugyanakkor megértettem, hogy ezek az emberek az eufória, az utazás miatt teszik tönkre magukat, azért a röpke élvezetért dobnak félre mindent, barátságot, józan észt, hogy egy olyan elvarázsolt helyre utazzanak, ami bennük él ..És ahogy ezen töprengtem, rájöttem, hogy én ugyanezt teszem, csak én nem lövöm magam, hanem olvasok! És a képzeletemet, az agyamat ezekkel a történetekkel stimulálom és én is utazok, benne élek az aktuális történetbe.És emiatt szerencsésnek érzem magam, tehát profán módon nekem ennek a könyvnek a végső üzenete: Menj be egy könyvtárba, keress egy jó könyvet és utazz!!

Szabó Győző részletesen bemutatja hogyan került a drog fogságába. Csernus Imre viszonylag keveset jelenik meg a könyvben. A regényből készült filmhez sok köze nincs.