A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001

A Rákosi-korszakban az Államvédelmi Hatóság „a párt ökleként" funkcionált. Rákosi egy másik meghatározását idézve, a politikai rendőrség „a párt éles fegyvere" volt a hatalom megszerzésében és megtartásában. A társadalom folyamatos rettegésben tartását ugyanakkor az ÁVH túlbuzgó, saját szakállára végzett akciói is jócskán segítették. A politikai rendőrség alapvető feladata a Kádár-korszakban sem változott. A hatalom restaurálása utáni időszakban viszont némileg megnyirbálták párton belüli „szabadcsapat" funkciójukat. Saját hatáskörben jórészt, mint „a párt szeme-füle" dolgoztak. Komolyabb intézkedéshez, eljáráshoz a megfelelő szintű pártvezetés előzetes hozzájárulása dukált. Rákosi az állandósított „éberség" drilljében is kampányszerűen - hol ide, hol oda kapva-csapva - használta az ÁVH-t. Kádár sokkal módszeresebben, a politikai rendőrséget is rövid pórázon tartva igyekezett biztosítani a teljes körű pártegyeduralmat. Volt azonban egy állandó eleme az egyeduralkodó párt és a vele elválaszthatatlanul összefonódó politikai rendőrség működésének. Mindvégig - a Rákosi- és a Kádár-korszakban is - folyamatos belső huzakodás, a súrlódások állandósulása jellemezte „viszonyukat". Ez persze nem - vagy alig - szivárgott át a szigorúan ellenőrzött nyilvánosságba. Csak a kulisszák mögé látók, illetve ott tevékenykedők számára volt érzékelhető.

Mutass kevesebbet