Tűzkehely

A Tűzkehely a nagy történelmi vihar, a kristálytiszta kegyetlen hit, a még máglyán sem porrá omló szerelem regénye. Kovai olvasói megtalálják benne fokozottabb mértékben mindazt, ami az író könyveit népszerűvé tette előttünk: a monumentális harci jeleneteket, a szerelem érdekes, férfias, igaz hevét, a messzi korok nagy történelmi igazságainak és évszázadok homályában sem halványuló csillogását. A nagy történelmi vihar nem oltja el a féktelen szilaj szerelmet, hanem még izzóbb lángolásra szítja. Minden elég ezekben a perzselő lángokban, csak a hit, a harci erő merül fel egyre tisztábban. A tűzkehelyben az igazság itala forr, és aki ajkához érinti e kelyhet, annak lelke megtelik az igazság szenvedélyes hősi vágyával. Bár a Tűzkehely tárgya a középkor legnagyobb forradalma, mégis lényegében szerelmi regény, ahol a szereplők legtöbbje viharmadárként tör az események örvényébe, mert ily módon oldhatja meg saját életének problémáit is. A szerelem és halál kettős, tüzesen lobogó és hűvös éjfekete mozaikja vonul végig a cselekményen, de a szerelem mindig győz a halálon, s a hősi halál mégis a legtisztább ormokra emeli azt, aki nem retteg vért ontani az igazságért. Börtönben született könyv a Tűzkehely, mert az első fejezeteket ítéletet várva írja az írója. Ezért olyan féktelen a szomjúsága a szabadság után, olyan izzóak az érzések, olyan mohó a vágyakozás a szerelemre, olyan vakmerő a kihívás a pöffeszkedő hatalmasok, a serény hóhérok, az ékes szavú okos elnyomók, a gondolatot szolgasággal torzító bigott képmutatók felé. A sötét és véres középkor regénye a Tűzkehely, a lelket puszító merev dogma dermeszti a gondolatot, és máglyára vetik a hatalmasok azt, akinek lelkében mégis felzeng az igazság. De van-e vigasztalóbb, mint az, hogy mégis mindig szabad gondolat diadalmaskodik, néha évszázados harc árán is, és mindig akadnak akik büszkén vetik oda életüket a harc mérlegére. Máglyára lép egy elnyomott nép igazságának hirdetője: Husz János, és a máglya tüzétől lángba borul az "erős gonoszok" világa, vakmerő harcosok támadnak a hegyek aljában rejtőző falvakból. Vak és mégis diadalmas vezér vezeti ágyús szekereit, a cséphadarós parasztok hadát a fényes lovagseregek ellen. Igazságot szomjúhozva hullatják vérüket azok akik eddig meghunyászkodó alázattal tűrték az idegen igát. A Tűzkehely elsősorban ennek a lüktető, viharzó cselekméynek köszönhette európai sikerét. "Erőket idézek..." - mondja nyilatkozatában a regény írója. Az olvasó a bíró: sikerült-e.

Mutass kevesebbet